Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

4.2.55.6. Négyszögöl, mérnöki. A mérnöki tízes területmérték-rendszer (ld. 2.2.6.2.2.1.1.) alapegysége, amelyeta 19. század során mérnöki négyszögfélrúdnak neveztek (ld. 4.2.56.), mert a mérnöki ölet félrúdnak (ld. 3.2.17.9.), hogy a mérnöki rendszerhez hangolják, illetve, hogy megkülönböztessék a bécsi négyszögöltől — illetve öltől —, ugyanis teljesen azonos azzal, abból alakult ki (ld. 2.2.6.2.2.1.1.). így 7 mérnöki négyszögöl =100 mérnöki négyszögláb=36 bécsi négyszögláb = 1 bécsi négyszögöl=3,5966 m

2 (ld. még 4.2.56.). 4.2.55.7. Négyszögöl, pozsonyi. Három adatom van a létezésre. Az egyik Felsőörs és Arács (Zala) 19. század eleji hegyvámlajstroma: a szőlők nagyságát pozsonyi nőiben adja.

2162 A másik: Gáty 1833-ban a királyi nölet (ld. 4.2.55.5.) viszonyítja a pozsonyihoz.

2163 Lehetséges azonban, mindegyik esetben úgy gondolták, hogy a pozsonyi nöl azonos a bécsivel, mert a pozsonyi és a bécsi öl azonos (úgy vélték), a magyar mérték azonban a pozsonyi, ezt írták le. Azonosságról azonban szó sincs, csak közelítésről. A vonatkozó hosszmérték (ld. 3.2.17.11.) alapján 7 pozsonyi négyszögöl=36 pozsonyi négyszögláb = 1,056 bécsi négyszögöl=3,6138 m

2

. Kételkedésemre azonban ismét figyelmeztetek. 4.2.55.8. Négyszögöl, összefoglaló. Egy kivétellel mindegyik öl más nagyság, de ez a kivétel lényegében azonosság, egy mérték kétfelé ágazásának pontja lehet, amellett más néven is dívik. A különbség pedig természetesen az alapul szolgáló hosszmérték különbségének következménye. S az is, hogy a királyi és a bécsi nöl viszonyát a próbálkozók különbözően, de mindegyik helytelenül találta el, ugyanis a királyi öl helytelen nagyságából indultak ki. Az 7 nöl nagyságának szélső értéke — 3,596 és 9,772 m

2 — majd háromszorozó, de a felső határ a királyi mértéké, amely hosszmérték mivoltában is Európa-szerte a leghosszabbak közé sorol. A következő határt a sajátos bányamérték adja az 5,086 m

2-rel. A többi között már csak cm

2 a különbség. így ha az előforduló adatnál a királyi vagy a bányamérték létét kizárhatjuk, nem sokat tévedünk, ha a bécsi értékkel számítjuk át az adatot metrikus értékre. A külföldi négyszögölek 2,50 és 6,26 m

2 között változtak,

2164 a királyi mérték tehát ezeknél is lényegesen nagyobb, a többi kb. megfelel az átlagosnak. 4.2.56.1. Általában. Mint a vonatkozó német-osztrák eredetű hosszmértékeket (ld. 4.2.22.), ezt is ritkán alkalmazták nálunk. A földmérői gyakorlat alakította ki a tízes mérnöki hosszrendszer létrehozása idején, s alkotta meg a mérnöki területmérték-rendszered. 2.2.6.2.2.1.1.) e tagját. Ennek következménye az, hogy a másik, a laikus — osztráknak nevezhető — rendszer szorosan kapcsolódik, bizonyos pontig azonos vele (ld. 2.2.5.1.2.2.), szükséges elválasztani őket. Van azonban kivétel is, amikor az adatokból és a szövegösszefüggésből nyilvánvaló, hogy helyi rúd az. Rúd, csak lényegében négyszögrúd, mert a területmérés 4.2.56. NÉGYSZÖGRÚD 409