Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
az országos tétel szántó sorát, s ennek legsűrűbb gyakoriságát (400/17, 600/18, 800/15) — nyilvánvaló az úrbérrendezés 1 hold=2 pozsonyi mérő = 1100, 1200, 1300 tételének irrealitása, illetve „papírformája", hisz ez 1 pozsonyi mérőre csak 550, 600, 650 nöl értékeket adott (amelyek közül csak a középső érték találkozik az országos gyakorisággal). S hogy ez a tendencia fokozatosan mégis érvényesülhetett, az annak a mértékintegrálódási folyamatnak a következménye, amely nemcsak a mértéket, hanem annak nagyságát is egységesíteni törekszik (ld. 2.4.5.1.). 4.2.49.17.15. Mérő, pozsonyi —nyilas. Ritkán használt, területileg sajátos földmértékre (ld. 4.2.58.) vonatkozó viszony. Egyetlen adatot az 1828. évi összeírás adott, s csak Debrecenből: 1 pm=0,l nyilas, illetve 900 nöl. 2060 4.2.49.17.16. Mérő, pozsonyi — rét. Ritkán használt, területileg is sajátos mértékre (ld. 4.2.68.) vonatkozó viszony. Ismét az 1828. évi összeírás ad adatot. Esztergom városban 1 pm=0,3 rét, s mivel ugyanakkor ott a rét 1807 nöl, 2061 a pm 602 nöl; Csongrádon viszont ugyanakkor 1 pm=0,<5 rét, 2062 ehhez viszont már nincs támpont. 4.2.49.17.17. Mérő, pozsonyi — szántó. Szintén ritkán használt mérték (ld. 4.2.73.) viszonya, szintén az 1828. évi összeírásból van rá adat. Óbuda környékén, Liptó és Krassó megyékben 1 pm=0,5 szántó. 2063 Nagyságbecsühöz támpont nincs. 4.2.49.17.18. Mérő, pozsonyi — szekció. Területileg sajátos mérték (ld. 4.2.75.) viszonya. Ismét az 1828. évi összeírás ad adatot: Székesfehérvárott 1 pm=0,145 szekció, 206 * s mivel ugyanakkor ott a szekció 4000—4200 nöl, 2065 a pm 680— 709 nöl. 4.2.49.17.19. Mérő, pozsonyi — szekér. Országosan dívó, de sajátos rétmértékre (ld. 4.2.76.) vonatkozó viszony. Most is az 1828. évi összeírás tájékoztat. Besztercebányán (Zólyom) 0,5, Túróc megyében 0,6, Nagybányán (Szatmár) pedig 0,75 szekér 1 pm. 2066 A nagyságbecsühöz támpont nincs, így csak summázhatom: 1 pm=0,5—0,75 szekér. 4.2.49.17.20. Mérő, pozsonyi — véka. Gabonamértékből lett, ritkán nagytájilag sajátosan dívó földmértékre (ld. 4.2.85.) vonatkozó viszony a szántónál. Erre is csak az 1828. évi összeírás ad adatot: Arad, Békés és Csanád megyékben 1 pm= 2 véka. 2067 A nagyságbecsühöz támpont nincs. 4.2.49.17.21. Mérő, pozsonyi összefoglaló. Helyi gabonamértékből a vetőmagszükségleten keresztül a 16—17. század fordulóján, előbb Pozsony, majd Nyitra megyében lett a szántó földmértéke. A 17. század során más megyéknél még inkább kivételesen dívik. A 18. század elején, főleg az 1715-ös összeírás hatására országosan megismerik, de csak a század derekán, az úrbérrendezés következményeként terjed el, Erdély kivételével, az egész országban. Egyúttal általánosul, funkció-
