Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
4.2.49.17.7. Mérő, pozsonyi — kaszás. Sajátos rétmértékre (ld. 4.2.32.) vonatkozó viszony, Erdély kivételével országos. Bizonyítja, hogy a pm általános és számítási egység jellegű. Csak az 1828. évi országos összeírásból van erre is adatom. 1989 A szemlét az előbbihez hasonlóan adom. Felvidék. Pozsony megye: Nagyszombat 0,4, illetve 696 nöl; Pozsony 0,4, s mivel ott akkor a kaszás 1200 nöl volt(ld. 4.2.32.1.6.), a pm 480 nöl; Bazin 1,0; a megye 0,5. Trencsén megye 0,5 és 2,0. Bars megye: Körmöcbánya 0,5 és 1,0; Újbánya 0,5; 1 falu 0,75. Zólyom megye: Besztercebánya 0,5; Breznóbánya 0,5; Libetbánya 0,5, illetve 800 nöl. Hont megye: Selmecbánya 0,25 és 1,0; Bélabánya 1,0; a megye 1,0. Gömör megye 4,0, illetve 3200 nöl. Sáros megye: Kisszeben 0,3; Eperjes 0,5. Szepes megye 0,5. Abaúj megye 0,75. Zemplén megye 0,75. Ung megye 0,5, 0,75 és 1,0. Bereg megye 0,5. Ugocsa megye 0,5 és 1,0. A nagytáj összesítve: 1 pozsonyi mérő=0,25—4,0 szélső, 0,4—1,0 középértékkel átlag 0,74 kaszás, a 8 nagyságból gyakoriság 0,4/2, 0,5/13, 0,75/5, 1,0/6 kaszás, konkrét nagyság 696, 800, 3200 nöl, becsülve 480 nöl. Dunántúl. Sopron megye: 1 falu 1,0; Sopron 1,0, 1778-ban itt a kaszás 1000 nöl volt (ld. 4.2.32.1.6.), így a pm is ennyi lehet; a megye 1,5. Vas megye: Kismarton 0,5, ez évben itt a kaszás 1200 volt (ld. 4.2.32.1.6.), így a pm 600 nöl; a megye 0,5, illetve 600 nöl; 1 falu 0,8—1,0. Esztergom megye: 1 falu 1,0; Esztergom 0,75, illetve 602 nöl. Veszprém megye 0,5, itt 1800-ban a kaszás 800 nöl volt (ld. 4.2.32.1.6.), igya pm 400 nöl. Fejér megye: Székesfehérvár 0,75; a megye 2,0. Tolna megye 0,75, illetve 600 nöl. Somogy megye 1,0 és 2,0. Zala megye: 1 falu 0,75. Baranya megye 0,75. A nagytáj summája: 1 pozsonyi mérő=0,5—2,0 szélső, 0,5—1,0 középértékkel átlag 1,0 kaszás, a 7 nagyságból gyakoriság 0,5/2, 0,75/4, 1,0/5 kaszás, konkrét nagyság 600/2, 602 nöl, becsülve 4C0, 600, 10C0 nöl. Duna—Tisza vidék. Békés megye 1,0. Tehát 1 pozsonyi mérő=l,0 kaszás. Partium. Bihar megye: 1 falu 1,0. Szatmár megye: Felsőbánya 0,2; Nagybánya 1,0; 1 falu 0,25 és 0,5; a megye 1,0. Összegezve: 1 pozsonyi mérő=0,2—1,0 szélső, 0,25—0,5 középértékkel átlag 0,5 kaszás, a 4 nagyságból gyakoriság 0,5/3, 1,0/3 kaszás. Dél-Magyarország. Bács megye: Újvidék 1,1; 1 falu 0,5; a megye 0,75. Temes megye: Temesvár 1,0. Summázva / pozsonyi mérő=0,5—1,1 szélső, 0,75—1,0 középértékkel átlag 0,84 kaszás. Horvát-szlavón terület. Zágráb megye: 1 falu 1,0. Verőce megye 0,5, illetve 571 nöl; Eszék 0,75, s az évben ott a kaszás 1000 nöl volt (ld. 4.2.32.1.6.), így a pm 750 nöl. Pozsega megye 0,5, illetve 648 nöl. Körös megye: Kapronca 1,0; Körös 2,0, illetve 1600és 1800nöl. Összegezve: 1 pozsonyi mérő=0,5—2,0 szélső, 0,25— 1,0 középértékkel átlag 1,0 kaszás, a 4 nagyságból gyakoriság 0,5/2, 1,0/2 kaszás, A viszonyt összegezve megállapíthatjuk, hogy a kivételes gömöri magas értéktől eltekintve viszonylag egyensúlyos a helyzet. A szélső értékek és az átlagok tekintetében a Dunántúl és a horvát terület, illetve a Felvidék és a Duna—Tisza vidék áll közel egymáshoz. A szélső értékek különbsége mutatja a táj alakító hatását. A legsűrűbb gyakoriság ismét a pm számítás egység szerepét bizonyítja, bár a trend hatása is érvényesül. A tételsor ez: 1 pozsonyi mérő=0,2—4,0 szélső, 0,4—1,0
