Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
tak akkor. Bár ha tudjuk, hogy a köböl volt a régebbi név (ld. 4.2.49.), erre hajlunk. Tót neve is szerepel a forrásokban: meczka, muzka. 1794 Kniezsa csak az előbbit ismeri, s űrmértékként. 1795 Horvát neve is előfordult kivételesen: kupenyik, 1796 helyesen kuplenyik; Vlajinac is e néven, de csak űrmértékként tárgyalja. 1797 Ismerjük több alegységét, de előbb az általános, jelző nélkül ismert mérőt vizsgálom. Két viszonyára van adatom. 4.2.49.1.1. Mérő — hold. Országos, általános mértékre (ld. 4.2.24.) vonatkozó viszony. Az eddigi tájrendet követi a szemle, lehetőleg itt is csak a viszonyszámot közlöm — egy mérő annyi hold —, mértéknevet csak ha feltétlen szükséges. A konkrét nagyságot, ha van lehetőség, szintén közlöm. Valamennyi adat a szántóra vonatkozik, tehát funkció szerinti. Felvidék. Pozsony megye: Taksony, 17. század 0,11; Tardos, Nyék 0,25. 1798 A nagyságbecsühöz támpont nincs. Nyitra megye: Galgóc, 1610. 0,33 kis hold, 1799 Galgócon 1710-ben a hold 1100 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), ezzel számolva ez a mérő 363 nöl lenne; Újlak, 1610. 0,13—0,15, átlag 0,14. 1800 Támpont nincs. Hont megye: Nagymaros, 1766. 0,58—0,80, átlag 0,69. 1801 Támpont nincs. Nógrád megye: Kismaros, 1766. 0,79—1,04, átlag 0,91. 1802 Támpont nincs. Sáros megye: Peklin, 1766. 0,12—0,55, átlag 0,39, 1803 Peklinben 1790-ben 1 hold 1200 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), ezzel a mérő 468 nöl lenne. Abaúj megye: Kemence, 1766. (mérnöki felmérés) 0,33, ugyanakkor a hold 1600 nöl, 1804 így a mérő 528 nöl; Györké, 1770. 0,50, 1805 ugyanaz évben ott a hold becsülve 1200 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), ezzel számolva a mérő 600 nöl lenne; Regéc, 1776 (fejlécben) 0,50, 1806 ugyanott 1784-ben a hold 1300 nöl (ld. 4.2.24.1.20.), így a mérő 650 nöl lenne. Zemplén megye: Sátoraljaújhely, 1778. 0,50, 1807 ugyanott 1790-ben a hold 1600 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), így a mérő 800 nöl lenne. A nagytáj summája: 1 mérő=0,ll—1,04 szélső, 0,2—0,5 középértékkel átlag 0,41 hold, egy esetben 528 nöl, becsülve pedig 363, 468, 600, 650, 800 nöl. Dunántúl. Mosón megye: Gattendorf, 1705. 0,15—0,26, átlag 0,22. 1808 A nagyságbecsühöz támpont nincs. A megye, 1757. 0,25, 1809 támpont nincs. Boldogaszszonv, 1773. (átlagnak véve) 0,5, ugyanakkor a hold 1000 nöl volt, így a mérő 500 nöl. 1810 Győr megye: Szentmárton, 1787. 0,33. 1811 Támpont nincs. Sopron megye: Sopron, 1805. 0,50, ugyanakkor a hold 900 nöl, így a mérő 450 nöl. 1812 Vas megye: Léka, 1670 (átlagnak vették) 0,40, 1813 támpont nincs; Szentlőrinc, 1794. 0,28—0,31, átlag 0,30, 1814 támpont nincs. A nagytáj összegezve: 1 mér5= 0,15—0,50, átlag 0,37 hold, gyakoribb 0,50/2 hold. Duna—Tisza vidék. Szabolcs megye: Téglás, 1712. O.S 1815 hold 1 mérő. Dél-Magyarország. Bács megye: Martonos, 1766. (mérnöki felmérés) 0,33 hold 1 mérő, ugyanakkor a hold 1600, így a mérő 528 nöl. 1816 Horvát-szlavón terület. Körös megye, 1755. (átlagnak vették) 1,0holdi mérő, 1817 ugyanott 1775-ben a hold 1200 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), így a mérő is annyi lenne. Összegezve a viszonyt kezdjük a megállapítással: az adattartomány nagyon egyenetlen, a három utóbbi nagytáj egy-egy adattal szerepel csupán, de szerepel, és a két hely adata illik is a többiek sorába, csak a körösi egy holdas nagyság kivé-
