Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
tétel ez: a tapasztalat szerint közönséges lépéssel járva 2 perc hosszú és 1 perc széles területbe 4 kassai köböl vethető. 1624 Tételezzük fel, hogy a közönséges jelzőt nemcsak a lépésre, hanem a menettempóra is értették. Vegyük az átlagot: 15 perc alatt 1000 m, így 1 perc alatt 67 m. Az idővel jelzett terület tehát 67X 134=8978 m 2 4 köbölre, így 2244 m 2 (623 nöl) 1 köbölre, vagyis — a mondottak szerint (ld. 4.2.38.1.14.) — 69,8 kg búzára. A magszükségleti egység tehát 0,027 kg/m 2 volna, vagyis majd kétszer olyan sűrű lenne a vetés, mint ahogyan más adatok alapján számítottam (ld. 4.2.38.1.14.). Viszont a javaslat ellentmondásai, egyéb tévedése ezt az adatát is megkérdőjelezik, így csupán regisztrálom az adatot. 4.2.38.12.5. Köböl, kassai — négyszögöl. Sajnos csak becsült adataim vannak e konkrét nagyságot (ld. 4.2.55.) közlő viszonyra, s az is kevés. Alsóredmecen (Abaúj) 1673-ban 922—1037, átlag 979 nöl 1 kassai köböl, Lasztócon (Zemplén) 1739-ben 657—3984, gyakran 1225 nöl (ld. 4.2.38.12.1.). Ungvárott 1697-ben 737—1727, átlag 1100 nöl, 1711-ben 715—1650, átlag 1100 nöl (ld. 4.2.24.1.20.). Kiegészítésként hozzáteszem: 1 kassai köböl az 831, így a mondottak (ld. 4.2.38.1.14.) szerint 59,8 kg búza fér bele, ez pedig 1108 nöl területnek felel meg, kerekítve tehát így is 1100 nöl. Summázva: 1 kassai köböl=657—3984 szélső, 715—1650 középértékkel, 979, 1100/3, 1225 nöl, vagyis 23,6—142,3 szélső, 25,7— 59,3 középértékkel 35,2, 38,6, 44,1 ár. (Ld. még 4.2.38.1.11.) 4.2.38.12.6. Köböl, kassai — szántó. Ritka mértékre (ld. 4.2.73.) vonatkozó viszony, adatom is csak egy van: Ruszkóc (Bereg) 1663. évi összeírása szerint 7 kassai köböl=l szántó. 1 * 25 A nagyságbecsühöz támpont nincs. 4.2.38.12.7. Köböl, kassai összefoglaló. A területi egység és a félhivatalos jelleg ellenére is érvényesül a helyi nagyságalakító hatás, a köböl ősi meghatározásának érvénye, láthattuk. Ennek értéke azonban csak közelítéssel állapítható meg, mert a viszonyuló mértékek egymással nem bizonyosan egyenlőek, konkrét nagyságot pedig csak becsült adatokból ismerhettünk meg. 1 kassai köböl=0,66—4,0 szélső, 0,8—1,2 középértékkel gyakran 1,2 darab; 0,166 dióskert (33,2 kg dió); 0,16—3,0 szélső, 0,3—1,6 középértékkel átlag 0,83, gyakoriságban 0,5/4, 1,0/13 hold; 0,16—4,0, átlag 1,25 kötél; 1,0 szántó; becsülve 657—3984 szélső, 715—1650 középértékkel 979, 1100/3, 1225 nöl, vagyis 23,6— 143,3 szélső, 25,7—59,3 középértékkel 32,2, 39,6, 44,1 ár. 4.2.38.13. Köböl, késmárki. Szepesben dívó gabonamértékből a vetőmagszükségleten keresztül lett földmértékre csak egy adatom van a szántóra. Késmárk 17. század végi összeírása szerint 1 késmárki köböl=0,25 hold. 1626 A nagyságbecsüre támpont nincs. (Ld. még 4.2.38.1.3.) 4.2.38.14. Köböl, kis. Erdélyben a 17. századból van néhány adatom erre a gabonamértékből lett földmértékre a szántónál, de nagyságot egyik sem közöl. Zágor (Küköllő) 1640. évi összeírásában szerepel, 1627 továbbá Porumbákon (Fogaras)
