Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
4.2.38.6. Köböl, debreceni. Egyúttal Bihar vármegye köble is, földmértékként is ott dívott a szántónál. 1544 A 18. század elejéig van rá adatom. 1545 Nagyságára viszont nincs, ismét számolni kényszerülök a becslés érdekében, mert űrtartalmát ismerjük: 83 l. 1546 A bevezetó'ben mondottak alapján 59,8 kg búza fért bele, ez pedig 1108 nöl lenne mint 1 debreceni köböl nagysága. 4.2.38.7. Köböl, egri. Csak egyetlen adatom van, az is másodkézből és az sem a nagyság, s bizonytalan is, így csak megemlítem, többre nem vállalkozom: Egerben (Heves) 1690-ben éltek vele. 1547 | 4.2.38.8. Köböl, eperjesi. Helyi mérték, de egész Sáros megyében dívott a szántónál; csak 17. századi előfordulását ismerem, 1548 a legkésőbbi 1693-ból való. 1549 Nagyságáról csak egy viszonyszám tájékoztat: Sóvárott (Sáros) 1676-ban 7 eperjesi köböl=0,05—0,09, átlag 0,07 hold volt. 1550 További nagyságbecsühöz támpont nincs. (Ld. még: 4.2.38.1.3.) 5 4.2.38.9. Köböl, erdélyi. Neve is mutatja, a fejedelemségben dívott, földmérték mivoltában is, de inkább csak a 18. század derekán lett az. Ballmann 1801-ben már mint közkeletű tényt ismerteti, viszonyszámmal, nagysággal együtt: 7 erdélyi köböl=0,6 hold=800 nöl. 1551 így adja meg a Ciráky-féle 1819. évi összeírás, 1552 ennyi volt 1838-ban is. 1553 (Ld. még: 4.2.38.1.3.) 4.2.38.10. Köböl, gráci. Osztrák űrmérték, nálunk földmértékként dívott kivételesen és sajátosan a Batthyányak rohonci, németújvári (Vas) uradalmaiban a 17. század elejétől a 18. század végéig, 1554 de lehet, hogy tovább is. Tudjuk azt is, hogy 1 gráci köböl=0,5 hold. 1555 A nagyságbecsüre megbízható támpont nincs. (Ld. még: 4.2.38.1.3.) 4.2.38.11. Köböl, héthársi. Sáros megyében dívó gabonamérték, 1556 földmértékkénti alkalmazására csak egy adatom van: Schönwies (Sáros) 1690. évi összeírásában találkozunk vele. 1557 Űrtartalmát sem ismerjük, nagyságát még csak nem is becsülhetem. 4.2.38.12. Köböl, kassai. Olyan gabonamértékből vált a vetőmagszükségleten keresztül a szántó földmértékévé, amely majdnem országos gabonamérték lett, félhivatalosnak is nevezhető, földmérték mivoltában is, és ilyenként már az előző korszak végétől 1558 a 18. század közepéig, 16 megyényi, egységbe keríthető nagytájon dívott. A helyzet ugyanis a következő. Kassa város (Abaúj) gabonamértéke, kereskedelme révén, a 16. század vége felé már nemcsak a város falait, hanem a megye határát is átlépte, földmértekként is már több megyében használták. 1559 Érthető, hogy a Kassán székelő szepesi kamara — a Mohács utáni királyi Magyarország keleti felének (Hont, Zólyom, Liptó megyék határától keletre levő terület) pénzügyigazgatási szerve — 1587-ben azt javasolta az országgyűlésnek, hogy a török hódítás miatt hontalanná lett budai
