Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
lösön kell érteni többek között három ember kapálattya szőlőt", 1508 vagyis 1 köböl = 3 kapás. A nagyságbecsühöz támpont nincs. Az 1828. évi összeírás szerint Biharban 1 köböl = 8 kapás, 1509 támpont itt sincs. így csak összegezhetek: 1 köböl=3 és 8 kapás az adott helyeken. 4.2.38.1.5. Köböl — kaszás. Hasonlóan kivételes viszony (ld. 4.2.32.), itt is általános mérték a köböl. Csak egy adatom van: az 1828. évi összeírás szerint Biharban 1 köböl=1 kaszás. 1 ™ Nagyságbecsühöz itt sincs támpont. 4.2.38.1.6. Köböl — kert. Ismét kivételes viszony, de nem mesterségesen lett általános, hanem természetesen sajátos a gyümölcsöskertnél (ld. 4.2.34.), a termésmennyiségen keresztül. 1 köböl akkora terület, amekkorán 1 köböl gyümölcs megterem. Természetes, hogy ez sok tényező függvénye, nem is alkalmazták közkeletűen. Két típusa van. Az egyik a dióskertnél dívik: úgy határozza meg, hány köböl dió terem rajta, így pl. Varanon (Zemplén) 1684-ben. 1511 A másik a gyakoribb: azzal jelöl, hány köböl aszalt gyümölcs lesz a területen, így pl. Ungvárott 1718-ban; 1512 a leggyakrabban aszaltszilva az, mint pl. Kakasfalván (Sáros) 1626-ban. 1513 Nyilvánvalóan a tartósabb tárolásra való, illetve az egyszerre szedhető, gyűjthető gyümölcsöt, illetve kertjét mérték így, a gyors fogyasztásúét nem. S ez is logikus, mert az egyszerre nem szedhető így nehézkesen mérhető. Konkrét nagyságára csak a bártfai köböllel van adatom (ld. 4.2.38.2.). . 4.2.38.1.7. Köböl — kötél. Már nem kivételes viszony, csupán ritkább mértékre (ld. 4.2.39.) vonatkozik. Felvidéki adataim vannak, mindegyik a szántónál, de azért nem állítanám, hogy tájilag sajátos. Hertnek (Sáros) 1643. évi összeírása szerint 1 köböl=0,01—0,02 kötél, 151 * a becsühöz támpont nincs; Makovica (Sáros) 1648. évi összeírása szerint 1 köböl= 0,5 kötél; 1515 Nagysáros 1675. évi összeírása szerint 1 köböl=0,5 kötél; 1516 Szinán (Abaúj) a 17. században 1 köböl 0,33 nagy kötél volt, 1517 becsütámpont nincs; Lasztóc (Zemplén) 18. századi összeírása szerint 1 köböl 0,8—1,5, átlag 1,22 kötél volt, 1518 támpont itt sincs. Összegezve: 1 köböl=0,01 és 1,5 szélső értékkel átlag 0,64 kötél. Érthető a szélső értékek jelentős különbsége: a kötél nagysága is (ld. 4.2.39.) jelentősen változott (ld. még kassai köböl 4.2.38.1.2.). 4.2.38.1.8. Köböl—lánc. Területileg sajátos, ritkábban dívó mértékre (ld. 4.2.42.) vonatkozó viszony. Egy adatom van: az 1828. évi Összeírás szerint Békés 1 falujában 1 köböl=1 lánc. 1619 A nagyságbecsühöz támpont nincs. 4.2.38.1.9. Köböl — mérő, pozsonyi. Ritka és kivételes viszony, országoshivatalos mértékre vonatkozik, amely számítási egység is lett (ld. 4.2.49.17.), így is értendő az egyetlen adatom. Az 1828. évi országos összeírás szerint Biharban a rétnél / köböl =1 pozsonyi mérő, ugyanakkor =1 kaszás. 1520
