Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

mert fordítva vannak kivételek. Láttuk a kilánál, a cubulus azt is jelentheti (ld. 4.2.35.1.), de jelenthet pozsonyi mérőt is (ld. 4.2.49.17.) stb. Ezen esetekben rendszerint vagy a köznyelvi szó, vagy a szövegösszefüggés figyelmeztet az általánostól való eltérésre. Német forrásokban Kübel, Köbei, pl. Cselfalván (Sáros) 1682-ben.

1455 Nem ritka azonban, amikor más mértékekkel együtt alkalmazzák, pl. a darabbal Sárosban 1671-ben;

1456 Valcán (Túróc) 1610-ben a luknával;

1457 Mádon (Zemplén) 1601-ben a holddal (ld. 4.2.24.) váltakozva használták.

1458 És van amikor úgy tűnik, egy kisebb egységgel földmértékrendszert alkothat: a fertállyal (ld. 4.2.19.) pl. Buzinkán (Abaúj) 1701-ben,

1459 vagy a vékával (ld. 4.2.85.) pl. Biharban 1794-ben,

1460 kivételesen pedig az oktállal(ld. 4.2.60.), pl. Sergesen (Bihar) 1768-ban,

1461 amennyiben ezek negyedelik, illetve nyolcadolják a köböl területnagyságát. Mint a többi mértéknél, ennél is előbb az általános köböl sokféle viszonyát tárgyalom, aztán az alegységeket, a helyi, jelzős köblöket. 4.2.38.1.1. Köböl — darab. Ritkán használt mértékre (ld. 4.2.10.) vonatkozó viszony, adatom is csak egy van: Palota (Pest) 1694. évi összeírása szerint 1 köböl'— 1 darab szántó,

1

™

2 s a darabnál úgy becsültem (ld. 4.2.10.), hogy ez kb. 1200 nöl (ld. még: kassai köböl; 4.2.38.12.). 4.2.38.1.2. Köböl — fa. Kivételesen említem meg, mert az adat is az, az erdőnél ugyanis nem alkalmazták a köblöt, amellett ez lényegében nem is mértékviszony, de hasznosan tájékoztat. Várad (Bihar) kamarai erdejének 1798. évi becsűjénél állapították meg méréssel és próba vágással a következő tételt: 1 köböl =1 hold= 1100 nöl=3,%7 erdei öl,

1463 vagyis 39,6 ár, illetve 69,33 m

3 erdei számosfa (részletesen ld. 4.2.16.). 'W.^h .i> '::'!<• 4.2.38.1.3. Köböl — hold. Országosan általános mértékre (ld. 4.2.24.) vonatkozó viszony. Az időrend közömbös, tájrendben mutatom be az adatokat. Lehetőleg most is csak a viszonyszámot közlöm — egy köböl annyi hold —, s ha van lehetőség, konkrét nagyságát is próbálom megállapítani. Felvidék. Pozsony megye: Eberhard, 1620. 0,17—0,33, átlag 0,25,

1464 a 18. században itt a holdat 1600 nölre becsültem (ld. 4.2.24.1.20.), ezzel számolva a köböl 272—528, átlag 400 nöl lenne. Abaúj megye: Füzér, 1644. 0,29—0,33, átlag 0,30,

1465 1671. 0,6—0,9, átlag 0,7;

1466 Onga, 1672. 1,0;

1467 Encs, 1672. 0,15—1,0, átlag 0,65 ;

1468 Perény, 1672. 0,68—0,80, átlag 0,72 ;

1469 Pany, 1672. 1,0

1470 a 18—19. század fordulóján ott 1 hold 1600 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), így a köböl is annyi lehet; Gönz, 1674. 0,20.

1471 Sáros megye: Ternye, 1671. 1,0,

1472 ugyanaz évben a hold 1200 nöl (ld. 4.2.24.1.20.), egy köböl is annyi; Nagysáros, 1671. 0,5;

1473 Csélfalva, 1672. 0,12—0,13, átlag 0,13.

1474 Zemplén megye: Megyaszó, 1603, 0,5 ;

1475 Liszka, 1644. 0,3

1476 Gálszécs, 1672. (fejlécben) 1,0;

1477 Lasztóc, 1692. 1,0—4,0, átlag 2,5, gyakoriság 2,0;

1478 Pazdic, 17. század, 1,0.

1479 Ung megye: Ungvár, 18. század 0,62,

1480 1776-ban ott 1 köböl 1000 nöl (ld. 4.2.38.1.11.). Bereg megye: Barlabas, 1672. 1,0;

1481 Nagydobrony, 1683. 0,97—3,0, átlag 1,71 ;

1482