Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

Szláv szó, s mint Kinezsa megállapítja, több jelentése van: 1. korec: a köböl negyed része, véka, 2. karc: mérő, 3. karc: 3 köböl, 4. karc: a Dunántúlon pap számára gabonaszolgáltatás; a szó eredete nem tisztázott, valószínűleg szlovák, de lehet szlovén átvétel is.

1429 A forrásokban, földmérték mivoltában, vegyes a szóhasználat. Magyarul marad az eredeti név: korec, corec; maradt így a latinban, németben is, de van, amikor mérővel — metreta, Metzen — vagylagozzák, így pl. mindkettővel együtt Kaszán (Trencsén) 1672-ben;

1430 van amikor tényleg véka jelentése van, ugyanis 4 korec egy köböl, pl. Vágbesztercén (Trencsén) 1664-ben;

1431 máskor így a kassai köböl (ld. 4.2.38.12.) mellett, azután: a lukna (ld. 4.2.44.) mellett kisebb, meg nem állapítható egység, pl. Tótprónán (Túróc) 1679-ben;

1432 van amikor 3 korec tesz egy köblöt, pl. Likaván (Liptó) 1663-ban;

1433 máskor a nagyszombati mérővel (ld. 4.2.49.13.), pl. Teplén (Trencsén) 1646-ban

1434 — egyébként ez első említése —, és van, amikor köböl a jelentése, méghozzá előfordulási helyével kivételesen: Muraszombat (Vas) 1643. és 1645. évi urbáriumában korc, koroc és köböl vegyesen, egyenlő értékben szerepel,

1435 és óhatatlanul Kniezsa 4. jelentéséhez csatlakozó kiegészítésnek vélem. Alkalmazási területe elsősorban Trencsén megye — láttunk néhány példát —, ahol egyik alegysége is előfordul: illavai korec, pl. Illaván 1685-ben;

1436 azután Túróéban — erre is volt példa — majd Liptóban, így pl. Liptóújváron 1691-ben ;

1437 végül Árvában, ahol megyei mérték volt: árvái korec, pl. Lestinán 1716-ban.

1438 E négy megyében használták tehát rendszeresebben. Kivételesen azonban, az említett vasi eseten kívül, találkoztam vele Sárosban, pl. Kissároson 1768-ban, mikor is fejlécben, tehát egységként alkalmazták a köböl mellett véka értelemben,

1439 aztán Ungban, pl. Radváncán 1713-ban, ugyancsak fejlécben a kassai köböl mellett véka értelemben.

1440 Konkrét nagyságára azonban, sajnos, nincs adatom, még viszonyra sem. Illetve olyanokra, mint az említettek közül néhány, amelyek annyira ellentmondásosak és bizonytalanok, hogy ezek alapján tételt nem lehet megállapítani. Ráadásul az említett négy megye — a korec alkalmazásának fő területe — annyira adatszegény más mértékek vonatkozásában is, hogy még tájékoztatást sem szerezhetünk a korec mint földmérték konkrét nagyságáról. Az azonban valószínűnek látszik, hogy a helyi értékek jelentősen változhattak. Ezért, valamint a szóhasználat egyenetlensége és bizonytalansága miatt a konkrét esetben nagyon kell vigyázni az adat értékelésével. Lederer a korecrendszer „vezető mértékének a murányi korecet" tekinti, mellette csak a csetneki korecet említi, Gömör megyén kívül más megyéknél nem ismer korec mértéket, csak luknát;

1441 ezért nem kísérelhetem meg a két mérték általa megadott űrtartalma alapján a területnagyság becslését sem, amint azt a köbölnél (ld. 4.2.38.1.) és társainál megtettem. • 23* 355