Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
dívik, a korábbi időszakra csak becsülhetünk. Az adatokat most is megyénként közlöm, az ismétlést kerülendő ismét csak a viszonyszámokat adom — egy kila annyi négyszögöl —, csak szükség esetén írom ki a mértékneveket. Hont megye: Ajnácskő, 1685. becsülve 600 (ld. 4.2.35.1.3.); Palojta, 17. sz. becsülve 648—1080, átlag 800 (ld. 4.2.35.1.1.). Nógrád megye: Újlak, 1781. (felmérés) 600. 1419 Az 1828. évi összeírás szerint dívott itt a kila, de nagyságát nem sikerült megállapítani. 1420 Veszprém megye: Szentgál, 1805. a kérdőjelezettet (ld. 4.2.35.1.1.) 1000. 1421 Az 1828. évi összeírás szerint a megyében dívó kila konkrét nagyságát nem sikerült megállapítani, csak a mérő viszonyt (ld. 4.2.35.1.2.). Pest megye: Pánd, 1748. (felmérés) 630—716, átlag 670, 1422 1792. 700 nöl; 1423 Palota, 1749. becsülve 800—1050, átlag 800 (ld. 4.2.35.1.1.); Fót, 1786. 800—820, átlag 800 ; 1424 Szentivány, 1828. veteményeskert 450—600, átlag 520, szántó 800— 820, átlag 800. 1425 Jászkun kerület: Kunszentmárton, 1789. 800. 1426 Heves megye: az 1786. évi kataszteri felmérés adatait 1427 a következő rövidítésekkel közlöm: e. = erdő, gyk. = gyümölcsöskert, 1. = legelő, r. = rét, szá. = szántó, vk. = veteményeskert. Abád vk. 580—610, átlag 600; szá. 790—800, átlag 800. Aldebrő vk. 590—670, átlag 600; 1. 800—890, átlag 850. Átány vk. 640—660, átlag 650; szá. 640—650, átlag 650. Ballá vk. 780—840, átlag 800; gyk. 640—800, átlag 700; szá. 800—810, átlag 800; e. 800—830, átlag 800. Bodony vk. 630—650, átlag 650; gyk. 580—650, átlag 650; szá. 640—650, átlag 640; e. 640—650, átlag 650. Bura vk. 770—920, átlag 800; szá. 780—830, átlag 800. Derecske vk. 650—800, átlag 800; gyk. 790—830, átlag 800; szá. 800—830, átlag 800; e. 800. Eger vk. 630—700, átlag 700; gyk. 590—730, átlag 600; szá. 1280— 1400, átlag 1300; 1. 610—780, átlag 650. Erdőkövesd vk. 800—820, átlag 800; gyk. 800—830, átlag 800; szá. 780—820, átlag 800. Erk vk. 600—650, átlag 600; szá. 1290—1300, átlag 1300; e. 640—650 átlag, 650. Feldebrő vk. 640—650, átlag 650; szá. 640—650, átlag 640; e. 640— 650, átlag 650. Heves vk. 640—670, átlag 650; szá. 640—650, átlag 640; e. 700. Ivád vk. 810—970, átlag 850; szá; 770— 800, átlag 800. Ivánka vk. 660—710, átlag 700; szá. 630—650, átlag 640. Kál szá. 640—650, átlag 640. Karácsond vk. 640—680, átlag 650; szá. 640—650, átlag 640; e. 640—650, átlag 640. Kompolt szá. 630—650, átlag 640; e. 650—660, átlag 650. Párád vk. 600—650, átlag 650; gyk. 640—670, átlag 650; szá. 640—820, átlag 750; e. 700—810, átlag 800. Pély vk. 450—670, átlag 500; szá. 640—660, átlag 640. Poroszló vk. 680—780, átlag 700; szá. 800; e. 800—850, átlag 850. Szentdomonkos vk. 780—840, átlag 800; szá. 800—860, átlag 850; e. 800. Tarnaörs vk. 310—730, átlag 600; szá. 640—700, átlag 650; e. 640—650, átlag 650. Terpes vk. 780—840, átlag 800; szá. 790—810, átlag 800; e. 800. Tiszaszalók szá. 800—830, átlag 800; r. 800. Tótújfalu vk. 700—780, átlag 750; szá. 630—640, átlag 640. Szerepel még a megyénél a kila az 1828. évi összeírásban, de sem viszonyt, sem nagyságát nem lehetett megállapítani. 1428 E megyében illik sommázni az egy kila nagyságát. A veteményesnél 500—850, gyakoriságban 650/7 és 800/6; gyümölcsösnél 600—800, gyakoriságban 650/2, 23 Bogdán 353
