Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

2. MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

2.2.6.1.1.1. A királyi hosszmértékrendszert az előző korszakról szóló könyvem­ben már tárgyaltam. 1 E korszakban változatlanul tovább él, bár inkább csak egyes tagjai divatoztak. (A részleteket ld. 3.2.1.3., 3.2.6.6., 3.2.9.8., 3.2.11.3., 3.2.11.5.2., 3.2.17.7., 3.2.21.10., 3.2.26.2. és 3.4.3.) Mérték Ujj Hü­velyk Tenyér Arasz Láb Rőf Lépés Kettős­lépés Öl Metrikusan Üjj 1 1,953 cm Hüvelyk i% 1 • 2,605 cm Tenyér 4 3 1 7,815 cm Arasz 10 7% #/• 1 19,54 cm Láb 16 12 4 i7 5 1 31,26 cm Rőf 32 24 8 3V. 4 4 / B 2 1 62,52 cm Lépés 48 36 12 3V. 4 4 / B 3 w. 1 93,78 cm Kettős­lépés 96 72 24 9V 8 6 3 2 1 1,875 m ói 160 120 40 • 16 10 5 3Va «/, 1 3,126 m A rendszer alapegysége a láb volt (esetleg az öllel), felépítésében kevert szám­rendű (ez külföldön is gyakori), ami a testrészviszonyok hatása. Ősetalonja az öl, másodika az arasz. A rendszert majdnem kizárólag a földmérésnél használták, ebből következően kevés tagja dívott, főleg és legtovább az öl, amely azonban valamennyi tag viszonyszámát hordozza. 2.2.6.1.1.2. Az erdélyi rendszer tájiból lett e korszakban erdélyi rendszerré. (A részleteket ld. 3.2.6.4., 3.2.9.6., 3.2.17.5., 3.2.21.7., 3.2.30.4. és 3.4.3.) Mérték Vonal 1 12 144 288 864 Hüvelyk 1 12 24 72 Láb Rőf Öl Metrikusan 0,215 cm 2,591 cm 31,10 cm 62,20 cm 1,866 m • _ Vonal Hüvelyk Láb Rőf Öl A rendszer alapegységét nem tudom megállapítani, lehet, hogy ákirályi rőf köz­vetlen vagy esetleg a singen keressztüli hatására a rőf volt az. A rendszerépítés hatos számrendű, ez viszont osztrák rendszerjellemző; esetleg ez hatott a további alakulásra. 2.2.6.1.1.3. A pozsonyi rendszer helyiből lett országossá. Némely egységének kötelező használatát törvény, központi rendelkezések szabták meg. (A részlete­ket ld. 3.2.1.5., 3.2.6.8., 3.2.9.12., 3:2.17.11., 3.2.21.18., 3.4.3.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom