Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

helyi értékek is tulajdonképpen gyakorlati átlagok, amelyek mögött még tényleges szélső értékek húzódnak meg. 4.2.32.1.6. Kaszás—négyszögöl. Konkrét területnagyságot közlő viszony. A négyszögölnél mondottak (ld. 4.2.55.) értelmében azonban csak a 18. század első harmadában indul útjára e mérték, s csak a század közepétől lesz gyakoribb, így csak feltételezhetjük, hogy a megállapított konkrét nagyságok a korábbi időszakban is érvényesek az adott településeknél. Feltételezhetjük, mert a helyi viszonyok (alapvetően a fűtermés, illetve a szénahozam) és a műveléstechnika (kaszálás) általában nem változott meg. E nagyság-közelítést természetesen úgy kell érteni, hogy megvoltak azok a helyi szélső értékek is, amelyeket az 1786. évi kataszteri felmérés — egyes településeknél — még megállapíthatott, s amelynek középarányosa, vagyis a gyakorlati átlag jelentkezik aztán az egyes településnél adott egységnyi nagyságban. Mivel az időrend nem problematikus, de megállapítható ez így is, tájrendben közlöm az adatokat, mert a táj alakító hatásának vizsgálata szükséges. Az ismétlést kerülendő e szemlénél is csak a viszonyszámokat közlöm — egy kaszás annyi négyszögöl —, csak a félreérthető esetekben írom a mértéknevet, s az esetleg szükséges egyéb tájékoztatást. Felvidék. Pozsony megye: Eberhard, 18. század 1200 ;

1266 Nagyszombat, 1828. 1600; Pozsonyi 1200.

1267 Nyitra megye: Dovoran, 1801. 900.

1268 Trencsén megye: Piccho, 1828. 800.

1269 Zólyom megye: Libetbánya, 1828. 1600.

1270 Hont megye: Bakabánya, 1828. 600.

1271 Nógrád megye: Sóshartyán, 1781. (fejlécben, tehát egységként) 1000;

1272 Kékkő, 1836. 900 ;

1273 Alsószeregova, 1849. 800.

1274 Gömör megye: Pelsőc, 1809. (egységként) 1200;

1275 a megye, 1828. 800.

1276 Szepes megye: Lőcse, 1828. 1600.

1277 Sáros megye: Peklin, 1780. 800.

1278 Abaúj megye: Baskó, 1784. 110—1278, átlag 1170;

1279 Marcinfalva, 1784. (felmérés) 700;

1280 Szántó, 1784. (felmérés) 708;

1281 Regéc, 1784. 1000.

1282 Zemplén megye: Vitány, 1773. 318—612, átlag 500.

1283 Ung megye: Ungvár, 1782. (egységként) 1100;

1284 Antalóc, 1782. 1200.

1286 A nagytáj összegezve: 1 kaszás=318 és 1600 szélső, 700—1600 középértékkel átlag 1008 nöl, a 10 nagyságból gyakoribb 500/4 és 1200/4 nöl, a szélső értékeknél pedig az alsó határnál a legtöbb +128, a legkevesebb —65, a felső határnál a legtöbb +112, legkevesebb —108 nöl. Dunántúl. Sopron megye: Sopron, 1778. 1000;

1286 Nagycenk, 1814. 800;

1287 Horpács, 1824. 800;

1288 Kismarton, 1828. 1200.

1289 Esztergom megye: Esztergom, 1828. 900.

1290 Veszprém megye: Pápa, 1732. (térkép) 1584

1291 (a katasztrális hold. eredeti nagysága); a megye, 1800. 800.

1292 Zala megye: az 1786. évi katasztrális felmérés szerint a következő a helyzet:

1293 Alsózsid 800—810, átlag 800; Brazovec 850—960, átlag 900; Egery 800—810, átlag 800; Gibina 1120—1740, átlag 1600; I. Hegykerület 1110—2210, átlag 1600; Jalsovec 1520—1610, átlag 1600; Jurchevec 800—820, átlag 800; Keszthely 750—820, átlag 800; Lapsina 1150—1590, átlag Rezi 790—820, átlag 800; Sabnik 1450—1630, átlag 1550; Szeffanyec 1510— 1550, átlag 1550; Szántó 800—810, átlag 800; Szentandrás 800; Szentjakab 750— 820, átlag 800; Udvari 790—830, átlag 800; Vallus 790—810, átlag 800; Vindornyaszőllős 800—830, átlag 820. Keszthely, 1814. 800,

1294 1853. 800—1000,