Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
ban nem tévesztendő össze a következőkben felsoroltakkal, amikor lényegében két mértékkel adják meg egyazon terület nagyságát, így keletkezik a viszony. Vegyük sorra ezeket. 4.2.32.1.1. Kaszás — boglya. Jellegzetes, rétre (ld. 4.2.5.) vonatkozó viszony. Két adatom van, de nem egészen egynemű. Fejérgyarmat (Szatmár) 1683. évi Összeírása szerint 1 kaszás=0,30—0,66, átlag 0,56 boglya, 1259 támpontot a nagyságbecsühöz nem adott. Huszt (Mármaros) 1684. évi összeírása szerint a „gyümölcsösöknél fák között is terem ... széna", s itt 1 kaszás = 0,8 boglya. 1260 Támpontot nem adott, de tudjuk, hogy Mármarosban 1828-ban 1 kaszás 800 nöl volt (ld. 4.2.32.7.). Summázva: 1 kaszás = 0,30—O,80, átlag 0,56 boglya, egyik esetben 800 nöl. 4.2.32.1.2. Kaszás — hold. Ritkán előforduló viszony. Onnan származhat, hogy az úrbérrendezés (1767) során, ha a helyi adottságok miatt a telekhez rét nem volt adható, szántóval pótolták, mégpedig 1 kaszás=hold kulcs szerint, de nem állítván, hogy a kettő azonos nagyságú. 1261 Az 1828. évi összeírásból van csak adatunk a viszonyra. 1 kaszás az 0,5 hold Zomborban (Torontál) és Békés 1 falujában; 1 hold pedig Budán, Komárom, Pozsega vármegyében, Veszprémben, Pozsony és Sopron városokban. 1262 A mondottak értelmében lehetséges tehát, hogy az utóbbi értéknél az átszámítás kulcs érvényesül, s nem a tényleges gyakorlat, de ennek ugyanannyi lehetősége van. Tehát a tétel: / kaszás=0,5—1,0, számtani átlagban 0,75 hold. 4.2.32.1.3. Kaszás — köböl. Gabonamértékből lett földmértékre (ld. 4.2.38.) vonatkozó, szintén kivételes viszony, inkább számítási kulcs. Egyetlen adatom van: az 1828. évi Összeírásban és csak Bihar megyében fordul elő, mely szerint 1 kaszás =1 köböl. 12 ™ A nagyságbecsüre támpontot nem ad. 4 2.32.1.4. Kaszás — mázsa. Ez is kivételes, mert súlyra (ld. 4.2.47.) vonatkozó viszony. Egy, de sokatmondó adatom van. A Szeremley javak 1809. évi fiskális összeírásakor Pelsőcnél (Gömör) megjegyezték: „...értünk mindenkor és mindenütt ... tízen kett massa szénát termő retten, egy ember vágó, vagy is 1200 • ölnyi nagyságú darabot is." 1164 Remek egyenlet, csak azt nem mondták meg, milyen mázsáról van szó. A kamarai eljárás miatt valószínű, hogy az bécsi (0,56 kg), így a széna súlya 672 kg. Tehát 1 kaszás=12 bécsi mázsa=672 kg= 1200 nöl. 4.2.32.1.5. Kaszás — mérő, pozsonyi. Olyan gabonamértékre vonatkozó viszony, amely nemcsak országos-hivatalos e vonatkozásban, hanem — ezen keresztül — a művelési ágtól független általános földmérték (ld. 4.2.49.17.), s az öszszeírásokban számítási egység is volt. Ez érződik a rétnél nem funkció szerint mérték-viszonyon, s azon, hogy kizárólag az 1828. évi országos összeírásból van rá adatom. 1265 Az ismétlések kerülése érdekében a szemlénél csak a viszonyszámot
