Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
sen egymástól? Majd felező', illetve kétszerező az arány. Csak az lehet, hogy más a tökfajta vagy a kezeléstechnika, avagy mindkettő. A másik általános icce a szőlővé vonatkozik. Schams szerint 1835-ben Sopron városában a szőlőnél 1 font=31 icce=80 nöl, 1055 így 1 icce=0,032 font=2,5 nöl=9,4 m 2 . Mint az akónál idéztem (ld. 4.2.3.), a 19. század második felében országos átlagban 1 m 2 szőlő 0,251 bort adott, tehát e területen kb. 18,51 bor teremhetett, így világos, hogy az icce mint földmérték ez esetben nem a termés, hanem a hegyvám mennyiségéből fakadt. A nagyságra vonatkozó további adat már alegységekre vonatkozik, vegyük sorra. 4.2.26.2. Icce, budai. Az előző korszakban törvénnyel országossá tett űrmérték vetőmagszükségletből lett földmérték mivoltára csak egy adatom van. Sáros város 1631. évi urbáriumában — 1686-ban megerősítve — szerepel: „Egy láb vető kert tészen az Buday Magyar egy Iczét", 1056 vagyis 1 budai icce=l láb veteményeskert. Valami hibának azonban lennie kell, mert a láb nyilván négyszögláb, ez pedig igen pici terület: 0,1 m 2 (ld. 4.2.52.), ehhez a legkisebb icce is sok. A logikán kívül az előbbi békési-hevesi adat is mutatja ezt. A helyzetet magyarázni nem tudom, így csupán a kérdőjelet teszem ki. 4.2.26.3. Icce, kőszegi. Az előző korszakból él tovább, s a 17—18. században is dívott mint földmérték Kőszegen, a vödör (ld. 4.2.88.) kiegészítőjeként. 1057 Valószínű, hogy nagysága sem változott, s ahogyan az előző korszakban becsültem: 1058 1 icce=10,l nöl=0,36 ár. 4.2.26 A. Icce, pozsonyi. A helyi, a 17. század harmadától kezdve országos-hivatalos űrmértékből a termésmennyiségen keresztül kivételesen a szőlőnél földmérték is lett. Porrog (Somogy) szőlőhegyének 1771. évi felmérése szerint 1 kapás = 125 nöl=9 öreg pint=36 pozsonyi icce, 1059 így 1 pozsonyi icce=0,03 kapás = 0,25 öreg pint=3,47 nöl=0,12 ár. 4.2.26.5. Összefoglaló. Két művelési ágnál találkoztunk vele. A kertre Békés, Heves és Sáros megyékben 17—18. századi, a szőlőre Somogy, Sopron megyékben 18—19. századi, de művelési ágakon belül is eltérő, csak egyes településekre vonatozó adatokat kaptunk; kistájhoz, de inkább helyhez kötődő mértéknek tűnik. A érinél a veteményes esetében 1 icce=l láb; 9 és 12 szélső érték mellett gyakoriságban 10 nöl, vagyis 0,32—1,4, gyakoriság 0,36 ár, illetve 25—38 szélső érték mellett gyakoriságban 30 nöl, vagyis 6,9—1,4, gyakoriságban 1,1 ár; /őfcöykertnél 1 icce=240—290 szélső értékkel gyakoriságban 250 nöl, vagyis 8,6—10,1, gyakoriságban 8,9 ár, illetve 440—470 szélső értékkel gyakoriságban 450 nöl, vagyis 15,8—16,9, gyakoriságban 16,2 ár. A szőlőnél 1 icce=0,035 font=0,03 kapás=0,25 öreg pint=2,5, 3,47, 10,1 nöl, vagyis 0,09, 0,12, 0,36 ár.