Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
4.2.24.1.21. Hold — négyszögrúd. A viszony második tagja annyiban ismét előlegezett megnevezésű, amennyiben az itt tárgyalt adatok ismét csak a szorzás jelöléséig jutottak el, a szorzatot még nem nevezik meg, mint másutt már megtették (ld. 4.2.24.3., 4.2.56.). A terminológiai egyenetlenség következménye ez is, hogy még nem is szorzatot, csupán egy kiterjedést neveznek meg, amit külön kell tárgyalni (ld. 4.2.24.1.26.). Erre a viszonyra két adatom van. A Nádasdyak vasi javainak 1672. évi összeírásában az egyik tétele szerint 8 holdnak a „szélessége ... 36 palcza, hossza 110 palcza" 940 vagyis 3960 négyszögrúd, így 1 hold 495 négyszögrúd. Az átszámítási kísérlet arról győzött meg, hogy ez a rúd az ismert rudak (ld. 3.2.22.), illetve négyszögrudak (ld. 4.2.56.) egyike sem lehet, így e hold konkrét nagyságáról, sajnos, nem tájékoztathatok. A másik adat Németújvár (Vas) 17. század végi összeírásában olvasható, mégpedig mint utasítás: „Az írtasokban 72 pabza hosszúsága, szélességére 6 palcza pedig egy holdat tészen." 941 Vagyis: 432 négyszögrúd ez. Az előbbi megjegyzésem ez adatra is vonatkozik, így csak azt írhatom fel, hogy 1 hold=432—495 négyszögrúd. 4.2.24.1..22. Hold — nyilas. A sajátos mérték (ld. 4.2.58.) viszonyára két adatom van. A Kiskunság redempciójakor (1745), de csak Dorozsmán fordult elő: 1 hold= V* nyilas. 942 A holdnagyság meghatározásához nem segít hozzá. A másik: Debrecenben 1754-ben a tanyaföldeknél 1 hold az 0,19 nyilas volt, de a holdról tudjuk, hogy ekkor kataszteri volt. 943 Ezek alapján: 1 hold=0,125—0,19 nyilas. 4.2.24.1.23. Hold — pint. Sajátos és ritka mérték (ld. 4.2.64.) viszonya, csak egy adatom van rá. Körös megye 1775. évi összeírásában szerepel: 1 hold kukorica = 1 pint, míg a gabonánál 1 mérő ez. 944 A nagyságrendi különbséget a többször említett szemnagyság és vetéssűrűség különbsége okozza. A mérőnek jelzője nincs, a mérő-pint váltószámot, így a pint nagyságát nem ismerjük. A viszony alapján a hold nagyságát nem becsülhetjük. 4.2.24.1.24. Hold — rovás. Ez is sajátos, ritka mérték (ld. 4.2.69.) viszonya. A Nagykunság redempciójánál (1745), de csak Túrkevén fordult elő. 1 hold szántó = Vs 3 /<i> vagyis 0,114 rovás, illetve a rétnél 7 3 2 / 3 , vagyis 0,276 rovás, de azt is tudjuk, hogy a hold 1200 nöl volt, 945 így fordítva számolhattam. 4.2.24.1.25. Hold — rúd. A viszony második tagja földmértékként használt hosszmérték (ld. 4.2.70.), s ezen keresztül lett területmérték: négyszögrúd (ld. 4.2.56.). Az első adatomnál azonban nem is viszonyról van szó, hanem a Mármarosban dívó, 1675-ben dokumentált, hold-fertály-rúd egységekből álló földmértékrendszerről (ld. 2.2.6.2.2.3.), amelyiknél azonban éppen a rúd váltószámát nem ismerjük, így a hold nagyságát nem becsülhetjük. Az 1689. évi lőcsei számtankönyv szerint 1 hold =160 rúd. 946 Mivel a viszony elméleti, a rúd itt csak négyszögrúd értelmű lehet, s mivel azt is megmondja a forrás, hogy a rúd hosszmértékként 16 láb, 947 megállapíthatjuk azt, amit a nagyságrend önmagában is mond, hogy a mérnöki
