Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

megye: 2 település (1 pozsonyi) 2,0mérő, egyik konkrétan 1250 nöl. Tolna megye: 1 település (pozsonyi) 2,0 mérő és 1200 nöl. Baranya megye: 3 település 5 adat (3 pozsonyi) 0,5—2,5, átlag 1,6, gyakoriság 2,0 mérő, 1 településnél konkrétan 1600 nöl=2,5 mérővel. Buda 2 adattal: egyiknél 3,0 mérő 1600nölre becsülve, a másiknál (pozsonyi) 2,0 mérő, konkrétan 1200 nöl. A nagytáj együtt: a helyi mérők esetében 4,0 mérő, a törvényes pozsonyinál 1,06 és 3,0 szélső értékkel átlag 1,72 mérő, az általánosnál 0,5 és 6,11, átlag 2,0 mérő, gyakoriság szintén 2,0 (15 eset), ritkán 3,0 mérő (5 eset). Duna—Tisza vidéke. Pestmegye: 1 település (pozsonyi) 2,0 mérő. Csanád megye: 1 település (pozsonyi) 2,0 mérő, konkrétan 1100 nöl. Békés megye: 2 település (pozsonyi) 2,0 mérő. Szabolcs megye: 5 település (3 pozsonyi) 1,9—2,0, mérő, gyakoriság 2,0 mérő (4 eset). A nagytáj summázva: Pozsonyinál 1,0 és 2,0 szélső értékkel átlag és gyakoriság (8 eset) 2,0 mérő, 1 településnél 2,0 mérővel konkrétan 1100 nöl. Partium. Arad megye: 2 település (pozsonyi) 1,5 és 2,5 szélső értékkel átlag 2,0 mérő. Bihar megye: 1 település (pozsonyi) 1,5 mérő. Mármaros megye: 1 település (pozsonyi) 2,0 mérő. A nagytáj: 1,5 és 2,5 szélső értékkel átlag 1,9 mérő. Dél-Magyarország. Bács megye: 5 település 6 adat (3 pozsonyi) 1,0 és 4,0 szélső értékkel átlag 3,11 mérő, 2 településnél konkrétan 2000 nöl 3,0 mérővel, 2200 nöl 3,6 mérővel. Temes megye: 1 település (pozsonyi) 2,0 mérő, bizonyosan 1600 nöl, kivételesen szőlőnél is. A nagytáj: 2,0 és 4,0 szélső értékkel átlag 3,91 mérő, konkrétan 2,0 mérővel 1600, 3,0 mérővel 2000, 3,6 mérővel 2200 nöl l-l település. Horváth-szlavón terület. Várasd megye: 1 település (pozsonyi) 2,1 mérő, konkrétan 1200 nöl. Zágráb megye: 1 település (pozsonyi) 2,0 mérő. Körös megye: 5 település 7 adat (3 pozsonyi) 1,0—3,0, átlag 1,5, gyakoriság 2,0 mérő (3 eset), 1 településnél konkrétan 1200 nöl 2,0 mérővel. Pozsega megye: 1 település (pozsonyi) 2,0 mérő, konkrétan 1296 nöl, kivételesen rétnél is. Szerem megye: 2 település 3 adat (pozsonyi) 3,0—3,5 mérő, 1 településnél konkrétan 2000 nöl 3,5 mérővel. A nagytáj: 1,0 és 3,5 szélső értékkel átlag 2,0, gyakoriságban 2,0 mérő (6 eset), ritkábban 3,0 mérő (3 eset), konkrét nagyság: 2 esetben2,0mérővel 1200, 1 esetben 2,0 mérővel 1296 és 1 esetben 3,5 mérővel 2000 nöl. Az országos helyzet: Erdély belső területét kivéve az egész országban, az egész korszakban tapasztalt viszony, s már aránylag korán számítási egységnek is használták. Az 1770-es évektől használták a hold és a törvényes pozsonyi mérő úrbérrendezéssel hivatalosított viszonyát — 1 hold=2 pozsonyi mérő —, megindult általános elterjedése és számítási kulcsként való alkalmazása, gyakorta a hozzákapcsolt 1100—1300 nöles konkrét holdnagysággal. Ilyen esetekben csak akkor állíthatjuk bizonyossággal, hogy a forrás szerinti helyen és időben ez a viszony, és ilyen arányban tényleg dívott, ha szélső értékeket is tapasztalunk. Az egységként, illetve azonosságként szereplő viszonynál ugyanis lehetséges ugyan, hogy a településnél ténylegesen is dívott, s a viszonyszám is a helyi gyakorlat tényleges átlagát mutatja, de lehetséges az is, hogy a helyi adatokat átszámolták erre a kulcsra. Főleg az 1 hold=2 pozsonyi mérő vagy csak 2 mérő esetében gyanakodhatunk erre,