Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

Most sincs támpontunk, s a nagyságrend az eperjesi köbölnek az előbbinél is kisebb űrtartalmára utal. 4.2.24.1.13.4. Hold—köböl, erdélyi. Konkrét nagyságra van adatunk. Ballmannál 1801-ben Erdélyben 1 hold=2 erdélyi köböl=1600 nöl.

535 Erdély Cziráky-féle Összeírása, illetve az úrbérrendezési bizottság megállapítása szerint 1 hold = 2 erdélyi köböl = 1600 nöl,

536 tehát az előbbi. Mivel az erdélyi köböl a 19. század elejére a helyi köblök használatát már majdnem egészen visszaszorította, e viszonyt ez időre Erdélyben általánosnak tekinthetjük, a nagysággal együtt, így: 1 hold=2 erdélyi köböl=1600 nöl=57,5 ár. 4.2.24.1.13.5. Hold — köböl, gráci. A viszony osztrák gabonamértékre vonatkozik, de a gráci köböl a Batthyányak rohonc-szalónaki (Vas) uradalmában a 17. században dívott, s egy 1618. évi utasítás szerint „mindenik holdba ... ket greci köböl megyén", s tudjuk azt is, hogy 1 gráci köböl = 77,41.

537 Vagyis: 1 hold= 2 gráci köböl, s mivel a gráci köböl úgy aránylik a pozsonyi mérőhöz (ld. 4.2.49.17.) mint 1:1,24, s a pozsonyi mérő a 18. században átlag 600 nöl volt (ld. 4.2.49.17.14.), ezzel számolva ez a hold 1488 nöl lenne. 4.2.24.1.13.6. Hold — köböl, kassai. A kassai köböl mintegy hivatalos mértéke volt a szántónak, főleg a 17. században, elsősorban az ország északi-keleti részén (ld. 4.2.38.12.). Ez az oka annak, hogy e viszonyra egyrészt ez időre és e területre vannak adataink, másrészt pedig, hogy aránylag sok van. Kövessük most is az időrendet, a területi tényezőt (az előbbi megjegyzésen kívül) a fejezetrész végén vizsgálom (ld. 4.2.24.1.13.13.). A konkrét nagyságra, kevés kivétellel, támpontom nincs, ezért csak azt nevezem meg. Az ismétlést kerülendő, lehetőleg nem nevezem meg a mértékeket: a számérték azt jelenti, hogy 1 hold annyi kassai köböl. Szendrő (Borsod), 1622: 4,0;

538 Parnó (Zemplén), 1670: l,0;

539 Hrabóc (Sáros), 1670 : 2,0 ; 540 Füzér (Abaúj), 1672 : 0,84—1,1, átlag 0,99;

541 Késmárk (Szepes), 1672: 1,66—2,77, átlag 2,09 j

542 Nagymihály (Zemplén), 1672: 1,0;

543 Mikóháza (Abaúj), 1672: 14,7—2,08, átlag 1,69 ;

544 Kászony (Bereg), 1672: 0,65 j

545 Nagyrát (Ung), 1672: 1,5;

546 Szinyér (Szatmár), 1672:1,25—2,24,átlag 1,77;

547 Szerdahely (Zemplén), 1672: 0,5—1,5, átlag 0,9 ;

548 Szendrő (Borsod), 1672: 1,0 ;

549 Torna, 1672: 1,0;

550 Tarcal (Zemplén), 1673: 1,0;

551 Backó (Zemplén), 1673: 1,0—1,1 ;

552 Szatmár megye, 1673: 2,33;

553 Kissáros, 1673: 1,0;

554 Gyarmat (Szatmár), 1674: 1,5—1,7, átlag 1,6.

555 Penyige (Szatmár), 1674: 1,4—5,2, átlag 3,4;

556 Boly (Zemplén), 1676: 0,7—1,3, átlag 0,95; Tussafalu (Ung) 1676:1,0—2,0, átlag 1,5 ;

557 Szerednye (Ung), 1677: 0,65 ;

558 Backó (Zemplén), 1677: 1,25 ;

559 Kászony (Bereg), 1679: 0,85—1,14, átlag 0,97 ;

660 Backó (Zemplén), 1679: 1,0—1,1 j"

1 Csetnek (Gömör), 1683: 3,5 ;

582 Ungvár, 1691:0,62—1,48, átlag 1,09.

563 Ungvárott 1776-ban 1 köböl 1000 nöl volt (ld. 4.2.38.1.11.). Ha nem vennénk figyelembe, hogy e köböl jelzőjét nem ismerjük, illetve a kassaival azonosítanánk, ami nagyon bizonytalan feltevés, akkor ez a hold 620—1480, átlag 1090 nöl lenne. Királyhelmec (Zemplén), 1692:0,8—2,0, átlag 1,28, gyakoriság 1,25 ;

564 Polyánka (Zemp-