Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
Mint azt a drevenkánál részleteztem, a vetőmag szerint különböző egységmennyiséget a szemnagyság, a -súly és a vetéssűrűség különbsége okozza (ld. 4.2.13.), s ez egyúttal figyelmeztetés arra is, hogy a hasonlóan gabonamértékkel közölt területnagyság esetében mindig a fő terményekről van szó, mint jelenleg is a ludbergi adatnál. A közölt adatok alapján a viszonyt így foglalhatjuk össze: a jelzett területen a 18. század derekán, de valószínűleg korábban és későbben is, 1 hold búza, rozs, árpa, valamint hajdina, bab 2 drevenka=pozsonyi mérő; 1 hold köles 1 / 2 drevenka=pozsonyi mérő; 1 hold kukorica 5 / 8 drevenka vetőterülete. Ebből a hold konkrét nagyságát szintén nem állapíthatjuk meg, most is fordítva próbálkoztam vele(ld. 4.2.13.). 4.2.24.1.5. Hold — fa. Sajátos mérték (ld. 4.2.16.) viszonya. Két adatom van, de csak az egyik földmérték vonatkozású, a másik tájékoztató jellegű. A Szerem megyei vukovári stb. uradalmak 1769 és 1779 közötti becsüjéhez készített táblázatok egyik fejlécében szerepel a szilvásra vonatkozó — hivatalosnak ítélhető — mértékmennyiség: 1 hold szilvás az 5000db szilvafa. 434 Mint a fánál tárgyaltam, nyilvánvaló, hogy gyümölcsösként kezelt szilvás ez, s hogy az egységet a gyakorlatból vették; továbbá: a kor ültetési gyakorlatának megfelelő helyigényt jelent (ld. 4.2.16.). Éppen ennek alapján becsülhettem meg e hold konkrét nagyságát, amelyet most átveszek, tehát: 1 hold szilvás (mint gyümölcsös) =500 db szilvafa=2000 nöl=71,9 ár. A másik adat csak tájékoztat: a váradi (Bihar) kamarai erdő 1798. évi becsüje szerint az erdő 474 „köbles térségű" volt. Megtudjuk azt is, hogy a köblös 1100 nöles hold nagyságú. A becsű pontosításához három helyen hold nagyságon megszámlálták a fákat nagy, közepes, kisebb, összesen részletezéssel, az eredmény: 6+5+8 = 19, 5+6+7=18, 1+3+8 = 12 db számosfa. Az első csoport fáit felvágták, megállapították a térfogatát, ami: lV 8 + l 4 /8+ 5 / 8 =3 7 / 8 erdei öl lett. 435 A7 adatok átlagát véve tehát 1 hold erdő =1100 nöl=36,0 ár=16 db erdei számosfa =20,32 erdei öl=69,33m z fa. Amint a fánál említettem (I. 4.2.16.), viszonylag ritka erdő volt, közepes fákkal, az általános adat jobb értékű kellett legyen. 4.2.24.1.6. Hold — falka. Egy adatom van ezen, a szántóra vonatkozó, területileg sajátos mérték (ld. 4.2.17.) viszonyára. A kővári uradalom 1603. évi urbáriuma latin—magyar — szinte szótárszerű — szövegéből megállapítható a következő tétel: 1 hold=l falka=3 nagybányai véka. 436 A viszony ez esetben is fordítva segített becsülni. 4.2.24.1.7. Hold—fertály. Területileg és művelési ág szerint is sajátos, de viszonynak is az, mert a szántónál Mármarosban dívó földmértékrendszer két első tagjáról van szó (ld. 2.2.6.2.2.3.). Mármarossziget 1693. évi összeírása szerint 1 hold szántó az 4 fertály.™ A fertály tehát, mint a felezőrendszer (ld. 2.2.6.2.2.2.) tagja, funkciójának megfelelően negyedeli a holdat (ld. 4.2.19.), így a hold nagyságának megállapításához támpontot nem is adhat. A rendszer harmadik tagja a rúd
