Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
Szeremben 1828-ban 1 hold szántó 2000 nöl volt, így szabta meg az 1836:5. tc. is (ld. 4.2.24.1,20.). Lehetett ennyi a szilvás holdja is? A 200 éves gyümölcsfa-fajtajegyzék ismertetése alkalmával, Lippay adatai alapján számolva, a szilva és a meggy számára 4,23 nöl/fa helyigényt állapíthattunk meg, 327 ennek alapján az 500 fa számára 2115 nöl kellene. A nagyságrend tehát azonos, mondhatjuk, hogy a szilvás 1 holdja is 2000 nöl volt, ami viszont annyit jelent — s ezt tételként fel is írhatom —, hogy akkor és ott a szilvásnál 1 fa=4,0 nöl=0,14 ár. Ebből viszont az is következik, hogy a gyümölcsfa ültetési rendje (helyigény) a hely és a kor távolsága ellenére sem változott, ami viszont természetes, a 2x2 öles, vagyis 3,8X 3,8 m-es törzstávolság ma is elfogadható helyigény. Ez a gyümölcsfa-fajtajegyzék egyébként a peklini (Sáros) kamarai uradalom gyümölcsösét ismertette 1762-ből, tehát korban majdnem azonos, de sajnos éppen szilvából csak oltványok szerepelnek benne, 328 így e szerémi adattal semmilyen vonatkozásban nem lehet összehasonlítani. Végezetül: a fa csak látszólag lett itt darabmértékből földmérték, valójában a helyszükségletből fakadt, így hasonló a vetőmagszükségletből fakadó földmértékekhez. Ide kívánkozik egy másik adat, amely ugyan nem földmérték jellegű, de egyrészt az ilyen számításokban segítséget adhat, másrészt összehasonlítást ad az előbbi adathoz, mint az erdei fa helyigénye. A kosgyáni (Bihar) erdő 1798. évi becsüjében az — nem írták meg milyen — erdő „474 köbles térségű" volt. Három helyen „felmértek egy köblest", és az ott talált fákat megszámolták, nagyobb, közepes, kisebb, összesen csoportosításban. Az eredmény: az első esetben 6 +5 + 8 = 19, a másodikban 5+6+7 = 18, a harmadikban 1+3+8 = 12 termő, vagyis számos fa volt; 329 s azt is sikerült megállapítani, hogy akkor 1 köbles = 1 hold = 1100 nöl volt. 330 Átlagosan tehát 4 nagyobb, 4,6 közepes, 7,6 kisebb, összesen 16,2 fa volt; így az utóbbi adatot kerekítve 1 köböl=l hold=1100 nöl= 16 db erdei számos fa, vagyis átlagban 1 erdei fa=68,74 nöl=2,5 ár. Az első esetben próba vágást is végeztek l-l fával, s a 3 fából 3,87 erdei öl fa lett, 331 vagyis 1 fából 1,27 erdei öl. Biharban 1815-ben 1 erdei öl fa 6X6X3 bécsi láb kiterjedésű volt, 332 vagyis 108 köbláb, így 3,412 m 3 ; tehát a fentiek szerint 1 fa átlag 4,33 m 3 volt. Mindebből pedig az következik, hogy az erdő eléggé ritka volt, nem különösebb fákkal; tehát a számított egységnyi helyszükséglet általában valamivel kisebb lehetett. 4.2.17. FALKA Az előző korszakból 333 származó mérték. E korszakban földmérték mivoltában, az általános nagyság jelentésen kívül, kizárólag Kővár vidékéről, csak a szántóra és csupán a 17. századból van adatom. A falka értelmezésére (hold) az előző korszakban már említettem, nem kell ismételnem, mert még jobb magyarázó adatot idézhetek. A kővári uradalom 1603. évi urbáriumában szerepel ez a tétel: „juger tria vocata sua lingva tres Fatzyae". 334 Ez egyértelmű: hold=falka. Ami pedig a szó ortográfiáját illeti: az előzőn kívül facha, fachya, facza, facla, falci,
