Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
erdő mekkora is. Szerencsénkre azonban van néhány átszámítást lehetővé tevő adatunk is, így mi is tájékozódhatunk. Örvend (Bihar) 1698. évi összeírása szerint az erdő, termés esetében, 300 disznó hizlalására alkalmas, de megadták azt is, hogy ez az erdő kb. egy mérföld hosszú és negyed mérföld széles. 279 Tehát: 0,25 mérf. 2 =300 disznó, így 1 disznó = 0,000833 mérf. 2 Azt viszont nem mondták meg, milyen mérföld ez. Ha osztrák (ld. 3.2.14.7.), akkor 1 disznó = 132,78 nöl=4,77 ár; ha magyar (ld. 3.2.14.5.), akkor 1 disznó = 161,0 nöl = 5,79 ár; átlagban 1 disznó = 146,9 nöl=5,28 ár. Szegedő (Zala) 1719. évi összeírása szerint a makkos erdő 12 hold nagy, és 40 disznó hizlalására alkalmas, 280 tehát 1 disznó=0,3 hold. Zalában 1786-ban 1 hold erdő 1200—1620 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), az átlag 1410 nöl, így 1 disznó = 360—486, átlag 423 nöl, vagyis 12,9—17,5, átlag 15,2 ár. Szentpéter (Somogy) 1738. évi összeírása szerint a tűzifa és a makkos vegyes erdő hossza, a szélességével együtt, kb. 1 mérföld, közepes termés esetében kis és nagy disznó vegyesen meghízik 230 db. 281 A hosszúság + szélesség =1 mérföld annyit jelent, mintha 0,5X0,5=0,25 mérf. 2 lenne a terület. 1 disznó tehát= 0,00108 mérf. 2 Most sem tudjuk, milyen mérföld ez. Ha osztrák (ld. 4.2.54.), akkor 1 disznó = 172,78 nöl=6,2 ár; ha magyar (ld. 4.2.54.), akkor 1 disznó = 209,51 nöl=7,5 ár, átlagban 191,15 nöl=6,8 ár. Nem összehasonlítható — mert jóval későbbi, nem erdőre és nem hizlalásra vonatkozó —, de azért mégis tájékoztató adat az, hogy a 19—20. század fordulóján 1600 nöl legelőn 2—5, átlagosan 3,5 disznó volt legeltethető 150 napon át, 282 így 1 disznó=457 nöl =16,4 ár. A közelítő nagyságrendek, különösen az örvendi és szentpéteri, így időben és térben távol eső adatok közelítése — mint alsó érték —, úgyszintén a szegedői és a századfordulói — mint felső érték — igazolni látszanak azt, hogy számításaimmal nem jártam messze a valóságtól, így felírom: 1 disznó mint az erdő mértéke=0,3 hold=0,000833—0,00108 mérf. 2 =146,9—423,0 szélső értékkel átlag 253 nöl, vagyis 5,3—15,2, átlag 9,2 ár. 4.2.12. DÖNÜM Török területmérték, a hódoltság korabeli területeken a török összeírásokban ritkán szereplő földmérték, igaz, hogy azokban a földmérték általában ritka, mert mint Káldy-Nagy megállapította: „A török pénzügyigazgatásban a lakosság név szerinti nyilvántartása fontosabb volt, mint a megművelt föld területének számontartása." 283 Ezekben az összeírásokban teleknél, kertnél szerepel, ha mohamedán volt a tulajdonos, és az általa ültetett szőlőnél. 284 Káldy-Nagy közölte azt is, hogy a szerémi szandzsákban egy egész csiftlik — talán a mi egész telkünknek megfelelő parasztgazdaság — 60—150 dönüm között változott. 285 A török összeírásokban egyébként a szántó mértéke a zsák (ld. 4.2.89.), a rété a szekér (ld. 4.2.76.). A dönüm a hódoltság egész idejében megmaradt a török igazgatás mértékének, de nem honosodott meg (mint pl. a kila és az oka), még rövid időre sem hazánkban, a törökkel együtt kivonult tőlünk.
