Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

Baritza Péternek vagyon ... 3 Csötört Szőlője, ... 1724: a szolo hegj máiban egy csőtőrt Quartás puszta ... szolö 1725: adta által ... három csötört szőlőmet."

168 Az első jelentést illetően röviden a következőket. A tár jelentéscsoportja és adatai szerint a csötört negyed bárányt jelentene. Szamota—Zolnai is bárányhúsra idéz 17. századi debreceni adatot, de előtte, a csötört szó e jelentésének latin, német magyarázatául azt mondja: levágott állat negyed része.

169 A nyelvészeti irodalom sem ismer más jelentést. Valóban, a mészárosok a juhot — mint a borjút, tehát a kisebb állatot — tényleg negyedelték, de a negyedrészt általában címernek nevezték.

170 E szó átment a comb jelentésére is — Czuczor—Fogarasi is így adja —, érthetően, ugyanis minden negyedrészen egy comb maradt. Vagyis a csötört a jelen esetben azonos jelentésű lehet a címer szóval, mint a partiumi— erdélyi mészárosoknál a 17. században még élő mesterségszó, nevezvén így a negyed bárányt vagy a báránycombot. Tehát a tár idézett adata másra, mint mértékre, közelebbről űr- (gabona-, bor-) mértékre nem vonatkoztatható, tehát nem általánosítható. A tár hasáb, tábla jelentését tárgyalva először megismétlem, hogy a csötört űrmérték jelentését nem ismeri. Az ott idézett — fentebb közölt — adatok a tulajdonított hasáb, tábla jelentést nem igazolják. Hasáb, tábla szőlő meghatározással, méghozzá — mint éppen az idézetek bizonyítják — földmérték jelentésben sem Erdélyben, sem másutt nem találkoztam (ld. 4.3.6.). Nem is lenne logikus. A kor mezőgazdasági gyakorlatában a hasáb megnevezés egy művelési ágnál sem dívott, a táblát pedig az ekés művelésnél alkalmazták, nagyobb terület általános jelölésére (tábla föld, búzatábla, ld. 4.3.6.). Nagyon valószínű, hogy a tárban a következőnek sorolt jelentés: a hasábfa analógiájára „szerkesztették", más magyarázatot nem találván. A csötört szó jelentése a közölt idézetek esetében csak földmérték lehet, s a tárgyaltak alapján csak kétféle módon. Egy csötört szőlő vagy 1 negyed, vagyis fertály szőlő — tehát a felezőrendszerből alakult mérték —, vagy akkora szőlő, amelyiken 1 csötört nevű bormérték a termés, tehát a csötört nevű bormértékből a termésmennyiségen alakult földmérték, mint az akó (ld. 4,2,1.), csöbör (ld. 4.2.8.) stb. Mivel pedig e tárban a csötört űrmérték jelentésére nincs adat (még gabonamértékre sem, nemhogy bormértékre) — nyilvánvalóan azért, mert a tár egyéb forrásaiban, s az idézett nagyenyedi forrásokban nem található bormérték jelentésű adat —, másutt sem találkoztam vele, s mint említettem, léte nem is valószínű, ezt a lehetőséget el kell vetni, s a másikat elfogadni. Vagyis a csötört ez esetben az eredeti negyed jelentéssel élt tovább, így 1 csötört szőlő az 1 fertály szőlő lenne, ott és akkor, Nagyenyeden a 17—18. században. Bizonyítani látszik ezt az idézett 1724. évi adat „egy csötört quartás szőlő" szövege, amennyiben vagylagos fogalmazásnak ítéljük, s amennyiben a quartás szót a quarta helyetti pongyolább fogalmazásnak véljük, vagyis feltételezzük, hogy egy csötört, vagyis fertály szőlőről írtak. Erdélyben a fertály a szőlőnél nem dívott, adatot rá nem találtam (ld. 4.2.19.), tehát egyrészt nincs összehasonlítási alap, másrészt pedig magyarázni kellene, hogy Nagyenyeden miért volt mégis és miért e néven. E kérdésre azonban nem