Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

4.1. BEVEZETŐ • Mint említettem (ld. 1.4.), a hosszmértékektől némileg eltérő módszerrel ismertetem az e korszakban alkalmazott földmértékeket. A mértékek és esetleges alegységeik itt is betűrendben követik egymást, ezeken belül azonban már csak akkor következik időrend, ha kevés az adat, az esetleges területi összefüggés így is könynyen megállapítható. A földmértékeknél ugyanis jelentős tényező a hely, amikor tehát az adatmennyiség kívánja, területi rendben sorolom fel az adatokat, s annak egységein belül van időrend. A területi rend megállapításánál több szempontot kellett figyelembe venni és egyeztetni, mint ezt a bevezetőben részletesen kifejtettem, s ahol választott rendszert indokoltam (ld. 1.4.). Most csak a lényeget ismétlem. Az országot a következő nagy tájakra osztottam, s ebben a rendben: Felvidék, Dunántúl, Duna—Tisza vidék, Erdély a Partiummal, Dél-Magyarország, horvát-szlavón terület. Ezeken belül az adattal rendelkező megyék következnek, nyugatról keletre, illetve északról délre haladva. Megyéken belül az időrend érvényesül, úgyszintén, ha egy településen belül több az adat. Egy-egy mértéknél aztán az összefoglalóban a nagytájak adatait összehasonlítom, az alakító tényezők létét, mivoltát megállapítom, valamennyi mértékre vonatkozóan pedig a fejezetzáró összefoglalóban (ld. 4.4.) vizsgálom meg az összefüggéseket. A hosszmértékekhez viszonyítva döntő eltérés viszont az, hogy amíg a hosszmértékeknél az egységek egymáshoz való viszonyát csak a rendszereknél kellett tárgyalni (ld. 2.2.6.), a földmértékeknél ezeken kívül is minden esetben, amikor erre adatunk van. A nagyságot ugyanis nagyon gyakran két — sokszor több — mértékegység viszonyításával adták meg, és adom meg én is. Különösen fontos ez, amikor a metrikus nagyságot nem sikerült kielégítően megállapítani. E viszonyítások a mértékegységeken (esetleges alegységeken) belül előrevéve, a könnyebb kezelés, keresés érdekében mechanikusan: betűrendben követik egymást. A területnagyságnak bármely módszerű meghatározása a fizikai mennyiség leírása, de mint említettem (ld. 2.3.4.2.), az előző korszaktól eltérően — a fejlődés következményeként — már területet is mérnek az ősi módszer alkalmazásán kívül, tehát a földmérték mellett, vagyis amikor nem a síkidom két kiterjedésének, hanem a művelési mód, az eszköz, a termésmennyiség vagy más (hossz-, űr- stb.) mértékek segítségével alakított mértékekkel határozták azt meg. A mértékkészlet az előző korszakhoz viszonyítva, de önmagában is bőséges: 88 egység, 91 alegység, így lényegében 179 mérték ez, amelyeket 173 féle viszonyításban vizsgálhattam. Ennyit sikerült feltárni, de mint a hosszmértékeknél, itt is figyelmeztetnem kell