Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
kötél, bánya — 18,96: lánc, mérő — 20,0: vég, posztó általában — 23,0: lánc átlag — 28,0: vég, vászon átlában — 31,0: vég, vászon általában 2. — 39,5: út (szőlőnél hosszban) — 40,0: kötél, átlag — 184,84: stádium — 260,0: bála, átlag — 1738,6: mérföld, itáliai régi — 1851,8: mérföld, itáliai új — 1854,0: mérföld, tengeri — 3792,9: órajárás — 6320,0: mérföld, német rasta — 7403,2: mérföld, német (földrajzi) — 7421,5: mérföld, földrajzi — 7585,9: mérföld, osztrák (posta) — 7795,4: mérföld, erődítmény — 8353,6: mérföld, magyar új — 11 376,0: mérföld, magyar régi — 15 171,8: postaállomás. Ez 108 mérték 84 metrikus nagysággal. Vegyük hozzá a kivételesen használt külföldieket is: 0,2918: láb, bajor — 0,3138: láb, rajnai — 0,3548: láb, párizsi — 0,6169: rőf, krakkói — 1,479: kettőslépés, római régi — 1,604: kettőslépés, római új — 1,882: öl, rajnai —1,949: öl, párizsi. Ez 8 mérték, ugyanannyi metrikus nagysággal, de közülük kettő (párizsi) metrikus nagysága már szerepelt. Tehát összesen 116 mérték — 90 metrikus nagysággal — az e korszakban rendelkezésre álló konkrét hosszmértékkészlet (ezt tetézi még a metrikusan nem ismert 8 mérték is), közülük 10 mérték (8 metrikus nagysággal) a mm, 58 mérték (43 nagysággal) a cm, 36 mérték (27 nagysággal) a m és 12 mérték (12 nagysággal) a km nagyságrendjéhez sorolt. A készlet fele érthetően a cm, harmada pedig a m nagyságrendjéhez tartozik: ezekre van a gyakorlati életben a legnagyobb szükség. A mértékek eredetéből, emberszabású voltából következik, hogy a sor nem folyamatos, hanem szakaszos. A köztes nagyságokat az egységek sokszorozása, illetve összekapcsolása pótolta. A pontosságigény fejlődését jól szemlélteti a mm nagyságrendű mértékek megjelenése, ennek ütemét pedig az a tény, hogy a becsült mérés: a távolságjelölés 7 módja a 18. század közepére kikopik a gyakorlatból. Igazán bőséges készlet állt tehát az ember rendelkezésére, hogy e fizikai jelenséget: az egyirányú kiterjedést megmérhesse. Ez a sokféleség azonban, amely időben közeledve sokasodik, ugyanakkor azt is jelzi, hogy a differenciálódás eléri azt a fokot, amikor az integrálás már feltétlenül szükségessé válik, hiszen ha összevetjük a két adatot, látjuk, majd minden metrikus nagyságra külön mérték jut. Mindez természetesen nemcsak hazai, hanem általános jelenség és az általános haladás, közelebbről az aritmetikai, geometriai, fizikai, technikai ismeretek fejlődésének, fogalmazhatjuk úgy is, hogy a természettudományos gondolkodás és gyakorlat fejlődésének velejárója, de együtthatója is. Eredet szempontjából a 30 mértékegységet 101 alegységgel a következők szerint csoportosíthatjuk. 9 alegységet le kell vonnunk, mert ezek ritkán és kivételesen használt külföldi alegységek, maradt tehát 92 alegység a 30 mértékegységhez. Ebből 14 egység 37 alegységgel az előző korszakból él tovább, 16 mértékegység 55 alegységgel pedig új. Az újakból magyar származású 6 mértékegység, illetve 25 alegység; osztrák eredetű 8 mértékegység, illetve 28 alegység; egyéb külföldi 2 mértékegység és 2 alegység, vagyis nemcsak átvettünk, hanem alkottunk is új mértékegységeket és alegységeket. Ha figyelembe vesszük, hogy egyes mértékegységeknél, de leginkább a rőfnél lehetnek még általam nem ismert alegységek, helyi rőfök, az utóbbiak száma még növekedhet. A mértékegységek, alegységek első előfordulásának időrendjét azzal az ismételt 15* 227
