Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
másik frekventált mértékkel, a királyi öllel földet mértek, érthető, hogy tökéletesen más a helyzet.) Viszont a hagyomány, az első szent királytól való származás súlyt adott neki, s a hagyomány ereje nemcsak fenntartotta, hanem terjesztette is, elsősorban a magyarok között (hiszen a telepesek és utódaik őshazájuk hagyományaihoz ragaszkodtak). A királyi rőföt tehát átvették a textilművesek, de hogy a méltóságon folt ne essék, nem említették jelzőjét, lekopott előle, sing maradt csak a neve. így terjedt tovább e néven e nagyságú mérték, s mindig azzal a titkos tudattal, hogy királyi eredetű; méltósága mégis megmaradt, s lett belőle országosan használt mérték. Választ kell még keresnünk arra a kérdésre is, hogy az első mértékrendezés alkalmával, 1405-ben Zsigmondék miért a budai rőföt akarták általánosítani, 835 miért nem ezt a singet? A rendezést alapvetően a kereskedelem érdeke váltotta ki, annak pedig nemcsak egy hossz-, hanem több űrmértékre és súlyra is szüksége volt, a királyi mértékrendszerből viszont az űrmérték és a súly hiányzott, innen csak a rőföt vehették volna át, a többit máshonnan, tehát keverni kellett volna a mértékeket, s az utóbbi esetben pedig a budai rőföt — amelyik más nagyságú volt — ki kellett volna zárni, a törvény szövegében külön szövegezve. Az egységesítéshez egységes rendszerre volt szükség, s mivel Buda még „főváros" is volt, Zsigmondék ezt a rendszert választották. De amíg a budai rőf csak viszonylag rövid ideig dívott hivatalos mértékként, azután már csak áttételesen élt jelzője nélkül, a sing — bár szintén jelzőtlenül — szívósabb volt, országosan elterjedt, megélte a 19. századot is. 3.2.21.16. A mérnöki rőf. A vonatkozó rendszernél (ld. 2.2.6.2.1.1.4.) láthattuk, ezt a mértéket csupán az építőmesteri gyakorlat alkalmazta, de az is csak ritkán. Nagyságára az 1768. évi számtankönyvből kapunk adatot: az építőröf (Bauelle) 2 bécsi láb, illetve 24 bécsi hüvelyk nagy, 836 vagyis ezek metrikus értékével (ld. 3.2.6.3., 3.2.9.4.) számolva 63,20 cm, így pontosan akkora, mint a földmérőknél alkalmazott közönséges lépésnek e számtankönyvben közölt nagysága, láthattuk ezt a rendszer ismertetésénél (ld. 2.2.6.2.1.1.4.). . . .. ' . 3.2.21.17. A miskolci (Borsod) rőfre csak egy adatom van, mely szerint 1738-ban a miskolci rőf nagyobb volt a gyöngyösinél (ld. 3.2.21.8.). Az adatot Horváth Tibor Antal jegyezte fel, de az általa adott jelzettel nem sikerült megtalálnom, 837 ezért említésénél többre nem vállalkozhattam. 3.2.21.18. A pozsonyi rőf tagja azon országossá és hivatalossá lett mértékrendszernek (ld. 2.2.6.1.1.3.), melynek problémáit már tárgyaltam (ld. 3.2.1.5., 3.2.6.8., 3.2.9.12., 3.2.17.11.). E mérték az öllel ellentétben, már korszakunk legelején feltűnik ulna posoniensis néven, 838 németül, PreBburger Elle, jóval később, 839 de ez csupán a forrásadottságok következménye, dívott német neve a korszak legelején is. Ahogyan már részletesen ismertettem (ld. 2.4.5.1.), a pozsonyi mértékeket a 17. század közepétől igyekeztek az egységesítés érdekében országossá tenni.
