Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
„ulna Transilvanica vulgo Sing" a megkülönböztető meghatározás az „ulna major vulgo Röf", 7eo vagyis a bécsi rőffel szemben, tehát az erdélyi rőf azért sing, mert kisebb. Nevezik azért erdélyi singnek is, de ritkábban. 761 Az már kivételes, amit 1855-ben a törvénylap közöl: „Bukovinische (Siebenbürgische)" az Elle jelzője. 762 Az erdélyi rőf tehát e területen országosnak tekinthető, mivel azonban brassói, kolozsvári, szebeni jelzővel is dívott, helyesebbnek tartottam, ha ezen adatokat a vonatkozó városnévi jelzővel külön-külön tárgyalom (ld. 3.2.21.3., 3.2.21.11., 3.2.21.20.). Az erdélyi rőf nagyságára a következő adataim vannak. Az 1714. évi erdélyi vámtarifa szerint 1 bécsi rőf= 1 x / 4 erdélyi rőf, 763 vagyis 1 erdélyi rőf=0,8 bécsi rőf, ami annak metrikus értékével (ld. 3.2.21.2.) 62,2 cm. Ugyanezt a viszonyszámot, így nagyságot adja a gubernium 1772-ben, 764 1789-ben, 765 illetve, hogy 4 / 5 bécsi rőf, 766 ami ugyanaz. Ballmann 1801-ben másik viszonyszámot is közöl: 1 erdélyi rőf = 1,972 bécsi láb, 767 ami annak értékével (ld. 3.2.9.4.) számolva 62,32 cm. Káts szerint (1804) az erdélyi sing=2 bécsi láb, illetve 100 erdélyi sing=80 bécsi rőf, 768 ami az előbbivel számolva 63,2 cm, az utóbbival az ismert 62,2 cm. Jáckel 1828-ban az utóbbit adja ismét, 769 Pethe szintén. 770 Niemann 1830-ban már metrikus értéket közöl: 62,2cm. 771 A helytartótanács 1833-ban két viszonyszámot ad: 100 erdélyi ró'f=80 bécsi rőf és 1 erdélyi rőf =23 66 / l00 bécsi hüvelyk; 772 az első adatot már ismerjük, az utóbbival (ld. 3.2.6.3.) számolva ez 62,32 cm. Benigni 1837-ben már ismert viszonyszámot, így nagyságot közöl: 4 / 5 bécsi rőf. 773 Littrow 1844-ben újabbat ad: 1 erdélyi rőf =1,968 bécsi láb, 774 ami annak metrikus értékével (ld. 3.2.9.4.) számolva 62,2 cm. 1855-ben a törvénylap szintén 0,8 bécsi rőf ben adja meg nagyságát. 775 Végül Schmidt 1870-ben szintén metrikus értéket ad, szerinte az erdélyi rőf 63,22 cm. 776 Az adatok többsége és Littrow pontosító viszonyszáma alapján megállapíthatjuk: / erdélyi rőf =62,2 cm, tehát azonos nagyságú a magyar rőffel, vagyis singgel (ld. 3.2.21.15.), s ez érthető is, hiszen ez is a királyi rőf bői (ld. 3.2.21.10.) alakult ki, ezekben élt az tovább. Figyelmeztetnem kell azonban az udvar azon törekvésére, hogy nálunk a bécsi mértékeket — így a rőföt — tegye általánossá. Az erdélyi rőf rovására is próbálkozott már 1819-ben, de prolongálni kényszerült 1823-ra, akkor rendelte el a gubernium, hogy a „régi kurta sing" helyett a „bécsi singet (melyet rőfnek neveznek)" használják a jövőben. 777 Az erdélyi rőf azonban szívós. Még 1831-ben is olvashatjuk a panaszt: hiába van az árusnál a bécsi rőf, a vevő csak a régi singgel veszi a portékát. 778 A nagyságadatok felsorolásánál is láthattuk a továbbélés tényét. 3.2.21.8. A gyöngyösi (Heves) rőfre csak egy adatom van, mely szerint 1738-ban a gyöngyösi rőf kisebb a miskolcinál. Az adatot Horváth Tibor Antal jegyezte fel, de az általa adott jelzettel nem sikerült megtalálnom, 779 így az említésnél többre nem vállalkozhattam. 3.2.21.9. A kassai (Abaúj) rőf az előző korszakban is dívott, 780 mégis csak a 19. században tűnik fel konkrét jelzős alakban, azonban nyilvánvaló, hogy a
