Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
határozott idő alatt megjár. Lényegében így alakult ki a mérföld is, hiszen a két pihenő közötti távolság megtétele egyúttal meghatározott időt is jelent (ld. 3.2.14.). Tehát az óra mint pontosabb időegység megszabhatja az alatta megtehető távolságot, ezt az átváltozott mértéket közkeletűbb meghatározással órajárásnyinak is nevezhetjük, amelynek nagysága természetesen függ a terep domborzati tényezőitől. Nálunk a 17. század legvégén, a dél-magyarországi kamarai birtokok összeírásainál kezdik alkalmazni, a latin forrásokban hora, 440 horae spatium, 441 a németben S tunde, 442 ritkábban Stundlang 443 megjelöléssel. Általában a rendes járást veszik alapul, s ez természetes; ritkán utalnak rá, pl. Szombathelyen (Vas) 1733ban. 444 Kivétel (s erre figyelmeztetnek), ha másként járnak, pl. Láng (Fejér) 1768. évi összeírásánál: „a lángi föld maga kerületiben be foglal... három órányi földet mindenütt sebes ügetést menvén". 445 Jelöltek vele helységtávolságot, 446 határkiterjedést, 447 erdők hosszát-széltét; 448 előfordult az is, hogy egy eljárás során a mérfölddel vegyesen használták. 449 A 18. század derekán a geometrák is alkalmazták távolságjelölésre, így adván térképeik léptékénél, pl. 1763-ban a Dráva-szakasz térképén, 450 vagy Burssane 1770 után készült úttérképén. 451 Végezetül, mint érdekességet, itt is megemlítem (ld. 2.3.4.2.2.), hogy Derecske (Sopron) 1728. évi becsüjénél javaslatot olvashatunk a területnagyság köbölkapacitás számítására a lépés és vetés egyidejű időszükséglete alapján, mely szerint 2 perc hosszú, 1 perc széles területbe 4 kassai köböl vethető. 452 Nagyságára a következő adataim vannak. Erdőd (Szatmár) 1720 körül készült összeírásában, az egyik erdő leírásánál az összeírás megmondja, hogy „innen fél órányira, vagy ahogyan én megmértem, 2500 lépésnyire" van az, 453 vagyis 1 óra = 5000 lépés, ami annak metrikus értékével (ld. 3.2.11.1.) 3792,0 m. Mikebuda (Pest) 1733. évi összeírásánál azt jegyezték meg, hogy 1 postamérföld az egy óra járásnyi távolság, 454 ami annak értékével (ld. 3.2.14.7.) 7585,9 m. Zalaszentgrót 1765. évi összeírása szerint 1 mérföld=2 óra, 455 így 1 óra=7 a mérföld, és úrbéri összeírásban szerepelvén osztrák mérföld, annak adata (ld. 3.2.14.7.) alapján 3792,9 m. Győr környékének 1780 körül készült térképén 1 osztrák mérföld=4000 öl = 10 000 lépés=2 óra, 456 vagyis 1 óra=72 osztrák mérföld=2000 bécsi öl = 5000 lépés, s ezek metrikus értékével (ld. 3.2.11.1., 3,2.14.7., 3.2.17.3.) számolva 3792,9 m. Ballmann szerint 1801-ben 1 német földrajzi mérföld=23 551 rajnai láb=2 óra, 457 vagyis 1 óra=72 német földrajzi mérföld = 11 775,5 rajnai láb; az előbbi metrikus értékével (ld. 3.2.14.6.) 3701,9 m, az utóbbiéval 458 pedig 3695,1 m; a különbség elenyésző, s a váltószám különbségéből ered. A Pétervárad körüli Duna szakasz 1824. évi térképének léptéke szerint 1 osztrák mérföld=4000 öl=2 óra, 459 vagyis l"óra=7a osztrák mérföld=2000 öl, ami a metrikus értékek szerint az előbbi 3792,2 m. A kékkői (Nógrád) uradalomban a vármegye mérnöke által 1841-ben meghatároztatták a helységek távolságát bécsi öl adatokkal, mely szerint 1 órajárás az 2000 bécsi öl, 460 s ez utóbbi értékével (ld. 3.2.17.3.) 3792,0 m. Bocsor 1841ben azt írja, hogy a „közéletben" 1 órajárás a nálunk szokásos postamérföld, 461 ami annak'metrikus értékével (ld. 3.2.14.7.) 3792,9 m. Az 1843. évi Vademécum ugyanezt írja.'
