Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
ját rendszere szerint 7572,0 m lenne, a kettőslépés metrikus adatával (ld. 3.2.11.5.1.) azonban 6320,0 m. Béllye (Baranya) 1766. évi felmérésének léptékénél 1 német mérföld=3080 bécsi öl, 395 ami annak értékével (ld. 3.2.17.3.) 5841,15 m. Az 1768. évi számtankönyvben 1 német mérföld=4000 mérnöki kettőslépés, 396 saját rendszere alapján 5056,0 m; a mérnöki kettőslépés értékével (ld. 3.2.11.5.3.) ismét 6320,0 m. Hell 1775-ben azt állapította meg, hogy 1 német mérföld az 32 római stádium, illetve 4 itáliai mérföld, 397 ezek értékével (ld. 3.2.14.4., 3.2.23.) 5914,88 m. Az 1778. évi számtankönyvben 1 német mérföld=4000 kettőslépés, 398 saját rendszerében 6312,0, a kettőslépés értékével (ld. 3.2.11.5.1.) 6320,0 m. A Rábaszakasz 18. századi térképének léptéke szerint 1 német mérföld=4000 párizsi öl, 399 ami annak metrikus értéke 400 szerint 7796,0 m. Bendefy a 18—19. századi térképek méretarányainak ismertetésénél azt közli (de ismét forrás nélkül), hogy 1 német mérföld=7452,0 m. 401 Ballmann 1801-ben írja: 1 német mérföld=23 551 rajnai láb, 402 annak értékével (ld. 3.2.9.13.) 7390,3 m. Lipszky térképének léptéke szerint 15 német mérföld=13,3 magyar = 14,67 osztrák=60 itáliai mérföld; 403 vagyis 1 német mérföld=0,8866 magyar=0,978 osztrák=4 itáliai mérföld, s ezek értéke szerint 7419,02 m. Bocsor 1843-ban azt írta, hogy 1 német földrajzi mérföld = 23 434 bécsi láb, 404 ami annak értékével (ld. 3.2.9.4.) 7405,14 m. Az 1843. évi Vademecum szerint 1 földrajzi német mérföld=23 433 bécsi láb, 405 vagyis 7404,82 m. Littrow pedig 1844-ben a régi Rasta nagyságát 14 058, a földrajzi német mérföld nagyságát 23 428 bécsi lábban adta meg, 406 vagyis a Rasta 4442,32 m, a földrajzi német mérföld pedig 7403,24 m. Az adatsor áttekintése alapján a következőket mondhatom. A 18. század közepe után ezres nagyságrenden változik a metrikus nagyság. Előtte egységesen 6320,0 m. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az előző korszakban a német mérföld — láttuk az előbb — kb. 6660 m volt, úgy vélem megközelítem a valóságot, ha azt mondom, hogy e korszakban a jelzett ideig a — réginek nevezhető — német mérföld 4000 kettőslépés, illetve 6320,0 m volt. S ez lehetett a Rasta egyik nagysága, amely — mint a nagy vagy régi magyar mérföld szintén ez időben (ld. 3.2.14.5.) — fokozatosan kihal, s megmarad a vele egy időben is élt kisebb Rasta, mely azonban nálunk nem dívott, s ez élt a német területeken Littrow idejében, s ennek a nagyságát közölte. A Rasta helyett azután nálunk a 18. század derekától kezdve a valamelyik német tájtípusból kialakult, s földrajzinak nevezett német mérföldet kezdtük használni. Ennek a nagysága a 19. század elején — vagy a századfordulón — kezd pontosulni — láthatjuk a váltószám csökkenésén —, és Littrovnál megállapodik. Személyére való tekintettel is az ő adatát ítélem elfogadhatónak, s így szerintem a nálunk dívó földrajzi német mérföld 7403,24 m volt. 3.2.14.7. Az osztrák (posta-) mérföld. A zárójellel utalok arra, hogy két néven élt nálunk ez a mérték. Postamérföld természetesen más országokban is dívott, de mellette mást is használtak még, 407 míg Ausztriában a kettő egy volt. 408 Az osztrák mérföldet alkalmazták a postaállomások távolságának jelölésére, így kapta a másik nevét. Nálunk német/germán néven tűnik fel a 17. század vége felé, 409 majd a 18. század elején a bécsi udvarnak a török felszabadító háborúk utáni
