Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
javaslat szerint 1 magyar mérföld=26 435 bécsi láb = 8355,601 m, 376 de a nagyságotjavítanom kell, mert a bécsi láb metrikus értékével (ld. 3.2.9.4.) számolva (pedig ott is ezzel számoltak) ez helyesen 8353,46 m. Az 1869. évi törvényjavaslat szerint I magyar mérföld=4404,8 bécsi 01=8356,34 m; 377 ismét javítani kell a nagyságot, a bécsi öl értékével helyesen 8351,5 m az. Az 1873. évi, Szily-féle törvényjavaslatban pedig 1 magyar mérföld=8353,6 m. 378 Végezetül az 1874:8. tc. 9. §-ában a véglegesen megállapított nagyság: 1 magyar mérföld=8353,6 m (ld. 2.4.2.1.). Az adatokat áttekintve meg kell állapítanom a következőket. Magyar postamérföld csak Bendefynél és Benigninél szerepel, nem találkoztam vele egyéb, nagyságadatot nem közlő forrásokban sem. A métertörvény — és előkészítő anyaga — sem ismer ilyent, márpedig ha lett volna, megemlítették volna (s rögvest hozzáteszem : más alegységet sem ismer, csak egy magyar mérföldet). Mindkettőnél más a váltószám és a nagyság is. Továbbá: jelentős a kettő metrikus értékének, így nagyságának a különbsége is; Bendefy adata lényegesen kisebb, mint a többség nagyságrendje. Tehát kételkedem abban, hogy külön postamérföldünk lett volna, annál is inkább, mert erre a célra az osztrák mérföldet vezették be (ld. 3.2.14.7.). A következő probléma a Bendefy-féle kis, nagy és pozsonyi mérföld léte. Rajta kívül sehol nem találkoztam velük, egyetlen forrás sem említi létüket. Bendefy pozsonyi mérföldjének váltószáma azonos a Benigni-féle postamérföldével, de Bendefynél pozsonyi, Benigninél bécsi öl adja a nagyságát (innen a metrikus — nem jelentős — különbség). Nagysága beleillik a többség nagyságrendjébe. Ami a kis mérföldet illeti: ez 15 m-rel nagyobb a pozsonyinál; miért, honnan akkor ez a jelző? És e kisnek az értéke is belefér az átlagos nagyságrendbe; viszont a nagy mérföldé már túl van ezen, de nem olyan mértékben, hogy e jelzőt megérdemelné (563 m a különbség). Szemben az 1689., 1789. és 1816. évi ténylegesen „nagy" adatokkal, amelyeknél viszont ez a jelző egyáltalán nem szerepel. A mondottak alapján nem fogadhatom el a postai, a kis és a pozsonyi mérföld létezését. A naggyal azonban még foglalkozni kell, de az bizonyos, hogy ez nem a Bendefy-féle. Az adatsor nagyságrendjétől lényegesen eltér az 1689. évi 15 144, az 1789. évi II 376, az 1816. évi 9480, illetve 11 376—18 864 és az 1830-as 11 376 m-es adat. Vegyük közülük előbb az egyezőket, ami az azonos váltószám (6000 bécsi öl) következménye. Három esetben tehát 11 376 m a magyar mérföld. A közbeeső 15 144 m-esnél másfélszerező, a szélső érték 9480 és 18 964 m, így kétszerező a nagyság. Ez Hübner—Fejér adata, és emlékezzünk a megjegyzésére: „kivált nagyobb pusztákon" nagyobb a mérföld. Ehhez még két megállapítást kell hozzátennünk. Az egyik Schwartneré 1798-ból: „a magyar mérföld nagysága, legalább is a mi időnkben, teljesen bizonytalan, sík vidéken gyakran fél napi út". 379 A másik Fényesé 1842-ből: „Egy magyar mérföld mennyit tegyen, tulajdonképpen meghatározva nincs." 380 A megállapításokat az adatok ismeretében úgy fogalmazhatnánk át, hogy a magyar mérföldnek különféle — helyinek, tájinak nevezhető, esetleg kor szerint is változó — nagyságai voltak. Sík vidéken lényegesen nagyobb volt, mint a dombos, hegyes vidéken. Erre utal a Hübner—Fejér-féle megjegyzés (pontosságigényére pedig a „darabok elhallgatása", vagyis kicsire nem adunk). Ez a különbségtétel érthető lesz, ha egyrészt arra gondolunk, hogy a síkon na-
