Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
3.2.9.9. A mérnöki láb tagja a vonatkozó rendszernek (ld. 2.2.6.2.1.1.4.), amelyet a geometrák a 18. század elején alakítottak ki a bécsi hosszmértékrendszerból (ld. 2.2.6.1.1.4.); az átalakulás során megváltozott a váltószáma és a nagysága. A jelzó's név a hazai szótárakban nem szerepel; a forrásokban latinul pes geometricus, pes geometrarum. 165 Németül kezdetben a bécsi lábra (ld. 3.2.9.4.) is használt Werkschuh, majd geometrischer Schuh 166 a neve; 1775-ben már szerepel a Decimalschuh; 167 így használt a század végén is. 168 Korszakunk elején, a 17—18. század fordulóján is még a bécsi lábat használják a geometrák is: Ve öl, 169 illetve 12 hüvelyk 170 nagyságban. A 18. század derekán, 1768-ban már bizonyosan jelentkezik az átváltás. Épító'mértékként — a korszak végéig — megmarad a bécsi láb (ld. 3.2.9.4.), s annak nagysága (V 6 bécsi öl), a geometráknál viszont már jelentkezik egy új: a 16 hüvelykes láb. 171 Ez idó're azonban, már említettem (ld. 2.2.6.2.1.1.4.), érvényesül náluk a hatosnál praktikusabb tízes számrendszer. Tierenberger 1775-ben selmeci vizsgálatainál (ld. 3.2.17.2.) is alkalmazza ezt az egységet, így is nevezi: decimalschuh, és a láb etalonrajzánál — szembeállítva a bécsi lábbal — meg is mondja a lényeget: „ez a láb a bécsi ölnek tized része". 172 Jellemző az átváltás folyamatára, hogy 1776-ban a helytartótanács rendeletére végzett pozsonyi mértékvizsgálatnál még így számoltak: 1 öl=6 mérnöki vagy bécsi láb, 173 vagyis a hatos rendszerrel. Az 1778. évi számtankönyv viszont ismét azt írja, hogy 1 mérnöki láb = 10 hüvelyk. 174 így szerepel 1843-ban Bocsornál, 175 1863-ban Finálynál. 176 A Stephens könyvét magyarító Korizmicsék által 1855-ben mértaninak nevezve ugyanúgy, de megmondva, hogy 0,6 bécsi láb, 177 Bleibtreu 1861-ben és Noback 1879-ben 178 ismét tizedes lábnak nevezik, 10 decimális-mérnöki hüvelyk egységgel azt is megmondják, hogy 10 decimális-mérnöki láb az 6 bécsi láb; az utóbbi közli a metrikus értéket is, ami azonos a korábbi váltószámok és a viszonyított bécsi mértékek adatai (ld. 3.2.9.4., 3.2.17.3.) alapján számított nagysággal, vagyis 1 mérnöki láb = 18,964 cm. 3.2.9.10. A nagyszombati (Pozsony) lábra egyetlen adatom van. A nagyszombati jezsuita kollégium gazdasági épületeinek és kertjének keltezetlen, de a 17—18. század fordulójára datálható tervrajzán feltüntették 7 mérték skáláját, illetve vonaletalonját. Köztük van ez is, a pes tyrnaviensis, azaz, hogy fél nagyszombati láb. Az etalon vonalának hossza 162 mm, 179 így az egészé 324 mm lenne. Csakhogy az ugyanitt feltüntetett római láb adataiból tudjuk, hogy az etalonvonal rajza nagyon pontatlan: 5,2%-kal nagyobb a ténylegesnél (ld. 3.2.9.14.). Ennyivel kell tehát csökkentenünk az előbbi adatot is, tehát 1 nagyszombati láb=30,72 cm lehetett, 8,8 mm-rel kisebb a bécsi és 9,6 mm-rel a pozsonyi lábnál. 3.2.9.11. A párizsi láb, mint ahogyan a párizsi mértékrendszer a 18. századtól kezdve, elsősorban a tudományos meghatározás következtében, világszerte mértékadó lett, összehasonlítási alapul szolgált. A párizsi lábat hazánkban ritkán, a geometrák közül is kevesen használták. Érdemes megemlíteni ismét Kovács Jánost; néhány 1730 körüli térképénél ezt használta léptéknek, megadva a váltószámát is: V 6 párizsi öl, 180 vagy hogy 6 párizsi láb valamivel nagyobb a bécsi
