Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

2. MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

Kálmán (jegyző) és Schnezl Guido (tag) írtak alá — mint vezérelvet: „1. Kívánatos, hogy a francia mérték és súlyrendszer behozatala hazánkban általános és kivétel nélküli legyen. Nem helyeselhető a bécsi javaslat ajánlott kivétele az ékszereknél, a postaforgalomban és a pénzlábnál. Az ékszerészek által addig használt súlyrendszer se nem egyenlő minden országban, se nem oly célszerű, hogy miatta kivételt lehetne tenni. A postaforgalomban tulajdonképpen már most is a francia súly használtatik, s csak a megfelelő elnevezések nincsenek elfogadva. A pénzláb alapját is a félkilogramm teszi, különben is a francia pénzrendszer hihetőleg nemsokára be fog hozatni. 2. A behozandó új mértékek és súlyok nevezeteiknek magyar fordítása nem célszerű, sem következetesen kivihető, ezért a francia nevek megtartassanak. 3. Csak azon elnevezések hozassanak be, melyek a forgalomban szükségesek. Már a bécsi javaslat is némi levezetést, melyek csak elméletben léteznek, elmellőzött, de még a bécsi javaslat közül is némely felesleges, mégpedig: a) a hosszmértékek közül a deciméter, továbbá a myriaméter, mely még Franciaországban sem használtatik. Ha a közigazgatásban vagy egyéb tekinteteknél fogva a kilométernél nagyobb mérték egység mutatkoznék kívánatosnak, inkább 5 kilométert lehetne azzá tenni, b) az űrmértékek közül a centiliter mellőzhető, mert csekélységénél fogva a forgalomban alig használható, c) a súlyok közül a decigramm és centigramm mellőzhető, mert csak a tudományban, ott is elvétve fordul elő. A bécsi javaslat az új mérték és súly behozatalának módozataira és az átmeneti intézkedésekre is kiterjed. Ezek tisztán gyakorlati kérdések és a törvényhozás, illetve a közigazgatás hatásköréhez tartoznak." Ehhez mellékelik mint az Akadémia véleményét, a 9 pontos törvénytervezet szövegét.

539 A Műegyetem okt. 19-én válaszolt, s közli részletes véleményét: 1. a bécsi javaslat lényeges pontjaival egyetért, ajánlja, hogy alapegységül a „méter, ár, kilométer, liter és kilogramm fogadtassák el. Igaz, hogy gyakorlati tekintetbe ezen alapegységek ellen némely kifogás tehető, nevezetesen az ár mint mezei mérték nagyon csekélynek, a hektár ellenben igen nagynak, továbbá a kilométer kicsinek, a liter és kilogramm kissé nagynak tekintethetnek. Igaz az is, hogy az élet és a gyakorlat más egységeket fog legközönségesebben használni, pl. a fél hektárt, fél litert, fél kilogrammot, annál is inkább, mivel az utóbbi ti. az úgynevezett vámfont már tettleg is használatban van, továbbá a félliter csaknem akkora mint egy magyar icce, a félhektár pedig csaknem annyi, mint egy magyar hold. Ezeket a közéletben és gyakorlatban meg lehet engedni, de az egész mérték- és súlyrendszer alapjává nem tehetjük, ha a tizedes osztást, mely éppen a francia mérték- s súlyrendszer leglényegesebb s legbecsesebb előnyét teszi, következetesen meg akarjuk tartani." 2. Majd szó szerint azonos az akadémiai alapelv 1. pontjával, a 3. pedig annak 2. pontjával, így kiegészítve: „a francia neveket magyarosan írva tartsuk meg a törvényhozásban és közigazgatásban. A nép azonban a súlyokra és mértékekre, melyekre leginkább szüksége van, s leggyakrabban használ, majd talál magának alkalmas magyar neveket, s a nép ösztöne és nyelvérzéke az ilyenekben rendesen szerencsésebben jár el, mint az elvont elmélet". 4. Az akadémiai 3. ponttal azonos. Felsorolja a „gyakorlat és tudomány számára legczélszerűbb" mértékek készíttetését. A továbbiakban egyezik az akadémiai