Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

2. MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

b) A beosztás lehetőleg egyenletes legyen; ennélfogva a beosztás minden egyes vonása a maga kellő helyétől annyira essék, amennyi az egész mérték tényleges hibájából erre a hányadrészre aránylagosan jut. Oly eltérés mindazáltal, mely az a) pontban egy méterre megengedett hibának egy negyedrészét meg nem haladja, egy vonásnál nem veendő tekintetbe, ... tehát ... oly eltérések melyek az a) alatti 1. pontban felsorolt mértékeknél 0,03 millimétert, a 2. pontban ... 0,1 millimétert, a 3. pontban ... 0,2 millimétert, a 4. pontban ... 0,25 millimétert, az 5. pontban ... 0,2 millimétert, a 6. pontban felsorolt mértékeknél 0,4 millimétert meg nem haladnak. 4. §. A hitelesítő bélyeg a hosszmérték mindkét végére üttetik. A bélyegeket közvetlenül a mérték végeire, a fémborítékkal felszerelt mérőrudaknál és mérőpálcáknál pedig szorosan a boríték mellé kell ütni. 2—4 méter hosszú farudakra a bélyegek beégetettnek. A mérő szalagokon csak egy bélyeg alkalmazandó, és pedig a mérték kezdőpontján levő fémborítékon. Ha a mérőrúd vagy az összehajtható mérőpálca több oldalán van beosztva, a beosztott oldalak megbélyegezendők. Szigorú (Praecision) hosszmértékek a rendes bélyegek mellett még egy 6 sugarú csillagbélyeget kapnak. A lómértékeknél a bélyegek olajos festékkel nyomatnak a szövetre." 1875-ben pedig kiadta a minisztérium a mértékhitelesítés körüli eljárására vonatkozó, 1875. évi 430. sz. szabályrendeletét.

480 A hitelesítendő tárgynál először azt kell megállapítani, hogy megfelel-e az előbbi rendelet előírásainak, azután, hogy ép-e. A hosszmértékek hitelesítésénél követendő eljárásról így intézkedik: ,,A hosszmértékek hitelesítésénél a következő készülékek használandók: mintahosszmértékek; csavar-szorítók; nagyító üveg. A sárgaréz minta-mérték a maga tokjában nagyobb kényelem és oltalom végett egy favályú egyik oldalára van fektetve és végén egy rugóval leszorítva; a másikon egy fa vonalzó nyugszik, melyre a megvizsgálandó mérték tétetik. A vonalzót el lehet helyéből venni, és vékonyabbal, vagy vastagabbal kicserélni, mint ezt a szükség kívánja. A hitelesítési eljárás a következő. 1. Minden hitelesítendő mértéket (kivéve az 5 méternél hosszabb mérő-szalagokat) előbb egész hosszára nézve kell megvizsgálni, s csak akkor, ha az helyesnek találtatott, kell annak beosztását vizsgálat alá venni. Különösen figyelmezni kell arra, hogy a hitelesítendő mérő-pálca vizsgálat közben görbén ne feküdjék. 2. Az 1 méternél nem hosszabb mértéket következőleg kell megvizsgálni. ... A vályúban fekvő minta-méter mellé a vályú másik oldalára kell fektetni, és gyengén tolni, míg a kezdő vonal, illetőleg a véglap a minta-méter kezdetével Összeesik. Aztán a vonások találkozását kell szemügyre venni. Ha az egyik mérték vonásai a másiknak lapján tükröződnek: a vonások tükörképei segélyével az eltéréseket igen szépen lehet kivenni; de csalódás elkerülése végett a hitelesítőnek oly álláspontot kell választania, hogy szeme előtt a vonások tükörképei a másik mérték vonásaival párhuzamos fekvésben tűnjenek fel. Szigorú mértékeknél a beosztási vonások egybevágását nagyító üveg segélyével kell megvizsgálni. 3. 2 méter hosszú mértékek az 1 méter hossz mintával csak két darabban hason-