Buzási János: A szocialista országok jelenkori levéltári terminológiájának szótára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 5. Budapest, 1988)

Előszó a magyar kiadáshoz

és az NSZK-beli, osztrák, svájci német, de ugyanígy az európai és a latin-amerikai spanyol levéltári szaknyelvben. A szótár szovjet alapkiadásában szereplő orosz szakkifejezések magyar megfe­lelői között számos tükörfordítás van, főleg olyan esetekben, amikor valamely létező fogalomra még nincs megszilárdult, egységesen értelmezett és használt kife­jezés. Más nyelvek megfelelői közt is elég sok a tükörfordítás. Erre sem a szovjet alapkiadásban, sem a magyar kiadásban nem történik külön utalás, a szovjet alap­kiadás II. kötetében szereplő egyes fogalmak orosz kifejezései bolgár és német megfelelőinek kivételével, amelyeket a magyar kiadásban az illető országok kíván­ságára csillaggal jelöltünk. A tükörfordítások legalábbis egy része a jövőre nézve ajánlott, mondhatni leendő terminus technicusként is felfogható. A definíciók a többjelentésű szavak vagy szókapcsolatok jelentéseiből rendsze­rint csak azokat fogalmazzák meg, amelyek a szótár készítésében részt vett orszá­gok közül egynél többnek a levéltárügyében léteznek. Ezért hiányzik pl. a „levél­tár" mint örzőhely (levéltári anyag elhelyezésére szolgáló épület vagy helyiség) és mint levéltári fondok szervesen kialakult együttese vagy a „kézirat" mint akár kézzel, akár géppel írott írói alkotás definíciója. A szótárban a genus/species fogalmi kapcsolatok terén néhány esetben a species nincs külön definiálva, ehelyett egyszerű utalás történik a speciestől a genus defi­níciójára (pl. a mikrofilm/mikrofiche kapcsolatnál: Mikrofiche lásd Mikrofilm). A szótár egyik tartozékát alkotó rendszerezett szójegyzéknek egyébként az a ren­deltetése, hogy generikus és hierarchikus kapcsolatokat ábrázoljon, bár a rend­szerezés — éppen az áttekinthetőség és a gyakorlati használhatóság érdekében — nem törekszik a fogalmi kapcsolatok minden irányú és teljes mélységű feltárására. Az, hogy a szocialista országok közötti levéltárügyi kapcsolatokban, különösen pedig a szakmai információáramlásban milyen nagy segítséget jelent, aligha szorul bizonyításra. Úgy véljük, hogy mindezen túl a magyar levéltártudomány és egyál­talában a magyar levéltárügy további fejlődésében is fontos szerepet tölthet be. Haszna természetesen annál nagyobb, minél szélesebb körben hozzáférhető, ezt viszont a kívánatos mértékben csak a szótár magyar kiadásával lehet biztosítani. A magyar kiadásra nem azért van tehát szükség, hogy legyen a Levéltári ter­minológiai lexikonnak egy szűkebb változata is, még kevésbé azért, hogy legyen annak egy ellenlábasa. E soknyelvű értelmező szótár és a Levéltári terminológiai lexikon egybevetéséből kiderül, hogy közöttük a lehetséges legnagyobb mértékű fogalmi és kifejezésbeli megfelelés áll fenn. Az eltérések túlnyomórészt a lexikon elkészítése óta a levéltár ügy ben, következésképpen a levéltári terminológiában végbement fejlődésből adódnak. De eltérések — legalábbis a fogalmak magyar megnevezése tekintetében — még a közös terminológiai szótár szovjet alapkiadásának I. kötete és a magyar kiadás közt is előfordulnak. E változtatások egy része sajátságos, de voltaképpen teljesen logikus következménye annak, hogy az alapkiadás I. és II. kötete egységes rend­szert alkot. Vagyis ha a II. kötet szóanyagának a definíciókban vagy a rend­szerezett szójegyzékben kifejeződő rendszerbeli kapcsolatai az I. kötetben szereplő bizonyos kifejezések fogalmi tartalmát más összefüggésbe helyezték, akkor ebben

Next

/
Oldalképek
Tartalom