Buzási János: A szocialista országok jelenkori levéltári terminológiájának szótára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 5. Budapest, 1988)
Előszó a magyar kiadáshoz
és az NSZK-beli, osztrák, svájci német, de ugyanígy az európai és a latin-amerikai spanyol levéltári szaknyelvben. A szótár szovjet alapkiadásában szereplő orosz szakkifejezések magyar megfelelői között számos tükörfordítás van, főleg olyan esetekben, amikor valamely létező fogalomra még nincs megszilárdult, egységesen értelmezett és használt kifejezés. Más nyelvek megfelelői közt is elég sok a tükörfordítás. Erre sem a szovjet alapkiadásban, sem a magyar kiadásban nem történik külön utalás, a szovjet alapkiadás II. kötetében szereplő egyes fogalmak orosz kifejezései bolgár és német megfelelőinek kivételével, amelyeket a magyar kiadásban az illető országok kívánságára csillaggal jelöltünk. A tükörfordítások legalábbis egy része a jövőre nézve ajánlott, mondhatni leendő terminus technicusként is felfogható. A definíciók a többjelentésű szavak vagy szókapcsolatok jelentéseiből rendszerint csak azokat fogalmazzák meg, amelyek a szótár készítésében részt vett országok közül egynél többnek a levéltárügyében léteznek. Ezért hiányzik pl. a „levéltár" mint örzőhely (levéltári anyag elhelyezésére szolgáló épület vagy helyiség) és mint levéltári fondok szervesen kialakult együttese vagy a „kézirat" mint akár kézzel, akár géppel írott írói alkotás definíciója. A szótárban a genus/species fogalmi kapcsolatok terén néhány esetben a species nincs külön definiálva, ehelyett egyszerű utalás történik a speciestől a genus definíciójára (pl. a mikrofilm/mikrofiche kapcsolatnál: Mikrofiche lásd Mikrofilm). A szótár egyik tartozékát alkotó rendszerezett szójegyzéknek egyébként az a rendeltetése, hogy generikus és hierarchikus kapcsolatokat ábrázoljon, bár a rendszerezés — éppen az áttekinthetőség és a gyakorlati használhatóság érdekében — nem törekszik a fogalmi kapcsolatok minden irányú és teljes mélységű feltárására. Az, hogy a szocialista országok közötti levéltárügyi kapcsolatokban, különösen pedig a szakmai információáramlásban milyen nagy segítséget jelent, aligha szorul bizonyításra. Úgy véljük, hogy mindezen túl a magyar levéltártudomány és egyáltalában a magyar levéltárügy további fejlődésében is fontos szerepet tölthet be. Haszna természetesen annál nagyobb, minél szélesebb körben hozzáférhető, ezt viszont a kívánatos mértékben csak a szótár magyar kiadásával lehet biztosítani. A magyar kiadásra nem azért van tehát szükség, hogy legyen a Levéltári terminológiai lexikonnak egy szűkebb változata is, még kevésbé azért, hogy legyen annak egy ellenlábasa. E soknyelvű értelmező szótár és a Levéltári terminológiai lexikon egybevetéséből kiderül, hogy közöttük a lehetséges legnagyobb mértékű fogalmi és kifejezésbeli megfelelés áll fenn. Az eltérések túlnyomórészt a lexikon elkészítése óta a levéltár ügy ben, következésképpen a levéltári terminológiában végbement fejlődésből adódnak. De eltérések — legalábbis a fogalmak magyar megnevezése tekintetében — még a közös terminológiai szótár szovjet alapkiadásának I. kötete és a magyar kiadás közt is előfordulnak. E változtatások egy része sajátságos, de voltaképpen teljesen logikus következménye annak, hogy az alapkiadás I. és II. kötete egységes rendszert alkot. Vagyis ha a II. kötet szóanyagának a definíciókban vagy a rendszerezett szójegyzékben kifejeződő rendszerbeli kapcsolatai az I. kötetben szereplő bizonyos kifejezések fogalmi tartalmát más összefüggésbe helyezték, akkor ebben
