Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

napilapot, lapkivágatot stb. is őriznek. Az ilyen iratanyag dokumentum jellegű lehet, provenienciája azonban nincsen, így nem tekinthető levéltári iratanyagnak, levéltári anyagnak sem, levéltárban őrzött iratanyagnak azonban igen. A levéltári iratanyagnak nem feltétlenül kritériuma, hogy levéltári intézmény őrizetében legyen. Van levéltári iratanyag más intézmények, könyvtárak múzeumok, sőt magánszemélyek őrizetében is. Az iratképző szervek és személyek is őriznek levéltári iratanyagot. 7—4 Múzeumi anyag — a múlt tárgyi emléke. Ezért múzeumi tárgynak is nevezik. A múzeumi tárgyak között is van irat, amelyet szilárd anyagra, pl. agyagtáblákra, sírkövekre írtak. Az ilyen tárgyakat ma már nem tekintik iratoknak. 7—5 Levéltári iratanyag keletkezése — vagy létrehozása annak megírását jelenti. Nem azonos a képzéssel vagy keletkeztetéssel. 7—6 Levéltári iratanyag létrehozója — az a szerv vagy személy, amely, illetve aki az iratot írta, amelynek a nevében az irat szól. 7—7 Dokumentumjelleg — valamely tárgynak — elsősorban az iratnak — az a sajátossága, hogy történeti forrásértéke van. 7—8 Történeti forrásérték — valamely tárgynak az a sajátossága, hogy a történeti múlt feltárásához és megértéséhez érdemlegesen felhasználható. A történeti forrásértékkel rendelkező tárgynak dokumentumjellege van. A történeti múlt nemcsak a távoli múltat jelenti. Már a tegnap is a történeti múlthoz tartozik. Történeti forrásértékük tehát a legújabb tárgyaknak is lehet. 7—9 Levéltári érték — az irattári iratnak az a jellegzetessége, hogy történeti forrásértéke, dokumentumjellege van. A proveniencia és a történeti forrásérték együtt adja meg valamely irat levéltári értékét, tesz valamely iratot levéltári irattá. A levéltári értéket állandó vagy maradandó értéknek is nevezik, szemben az időleges értékkel. A levéltári értéket tudományos értéknek is nevezik. 7—10 Időleges érték — mint levéltári fogalom az irattári iratnak az a jellegzetessége, hogy történeti forrásértéke nincsen. Az időleges értékű iratnak tehát nics levéltári értéke, nem levéltári irat, még abban az esetben sem, ha levéltári intézmény őrizetében van. Az időleges érték azonos a levéltári értéktelenséggel. 7—11 Ügyviteli érték — Az időleges értéket ügyviteli értéknek is nevezik, mivel az iratanyag időleges értéke csak addig tart, ameddig az iratképző szerv vagy személy ügyvitelében szükség van reá. 7—12 Levéltári értéktelenség — az irattári iratnak az a jellegzetessége, hogy történeti forrásértéke, dokumentumjellege nincsen. A levéltári értéktelenség azonos az időleges értékkel. 7—13 Levéltári értékelés — annak a megállapítása, hogy az irattári iratnak történeti forrásértéke, dokumentumjellege van-e, vagy nincsen. A levéltári értékelés egyike a legfontosabb, legnagyobb felelősséggel járó levéltári munkáknak. A levéltári értékelés egyik része a már levéltári intézmény őrizetében levő irattári anyag értékelése, ami azonos ennek az anyagnak a selejtezésével. A levéltári értékelés másik része a még levéltári intézménybe nem került irattári anyagnak az értékelése. Ennek ismét két része van. Az egyik az irattári selejtezés levéltári ellenőrzésével azonos. A másik az irattári selejtezési terv elkészítésében való levéltári részvétel.