Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

4—54 Lecsatolás — a különböző iratok, vagy iratok és egyéb tárgyak között a csato­lás révén létrehozott átmeneti jellegű kap­csolat megszüntetése. A lecsatolás megtörténtét azon az iraton, amelyhez a csatolás történt, fel kell tüntetni. 4—55 Mellékelés— lényegében a csatolással azonos. Általában a kiadványokhoz történő csatolást szokták mellékelésnek nevezni. 4—56 Kapcsolás — lényegében a csatolással azonos. Inkább a belső ügyviteli iratokhoz történő csatolást szokták kapcsolásnak ne­i vezni. 4—57 Kapcsolatos szám — Valamely ügyirat kapcsolatos száma ugyanannak az iratkép­zőnek az a másik ügyirata, amelynek tárgya kapcsolatos a kérdéses ügyirat tárgyával, amelynek ismerete segítséget nyújt a kérdé­ses ügy elintézéséhez. Valamely személy alkalmazási ügyiratá­nak pl. kapcsolatos száma ugyanannak a személynek egy korábbi alkalmazási ügy­irata. 4—58 Egyúttal elintézett szám — olyan ügy­iratdarab (esetleg ügyirat), amelynek ügyé­ben nincs szükség külön elintézésre (intézke­désre), mert a szükséges elintézés (intézke­dés) egy másik ügydarabbal (esetleg üggyel) kapcsolatban egy másik ügyiratdarabon (esetleg ügyiraton) már megtörtént. Az irattári rendezés 4—59 Irattári rendezés — az irattári anyag­nak az irattári rendszerezés során kialakított irattári rendszernek megfelelő tagolása és csoportosítása. Az irattári rendezést irattári tagolásnak vagy csoportosításnak is nevezik. 4—60 Irattári rendszer — az irattári egysé­gek rendszere. Aszerint, hogy az irattári egységeket mi­lyen elvek szerint, milyen alapokon alakítják ki, különbözőek az irattári rendszerek. Az irattári rendszerek azonosak vagy ha­sonlóak a levéltári rendszerekhez. Az irattári rendszert az irattározás rend­jének is szokták nevezni. 4—61 Irattári rendszerezés — az irattári rendszer kialakítása 4—62 Irattári rend — az irattári anyagnak az irattári rendezés során kialakult tagolódá­sa, irattári egységekre osztottsága. Az irattári rendet az irattározás rendjé­nek is szokták nevezni. 4—63 Irattározási rend — Az irattári rend­szert és az irattári rendet egyaránt szokták az irattározás rendjének is nevezni. 4—64 Irategység — Az iratanyag különböző összefüggésekben — pl. irattárban, levéltár­ban — kisebb-nagyobb részekre tagolódik. Az iratanyag tagolódása során keletkező ré­szeket irategységeknek nevezhetjük. Irategységnek szokták nevezni az irategy­ségek közül a legkisebbet, amelyet azonban helyesebb egyes iratnak mondani. 4—65 Irattári egység — Az irattári anyag ta­golása, illetve tagolódása során keletkező ki­sebb-nagyobb részeket irattári egységeknek nevezhetjük. Az irattári egységek irattári irategységek. Az irattári anyag kétféleképpen tagoló­dik: egyrészt belsőleg, szerkezetileg, más­részt külsőleg, tárolásilag. A szerkezeti irat­tári egységeknek nincs külön nevük, a táro­lási irattári egységeket raktári egységeknek nevezik. 4—66 Irattári egységek kialakítása — az irattári anyagnak kisebb-nagyobb részekre, irattári egységekre való tagolása. Az irattári egységeket különböző alapo­kon, különböző elvek szerint lehet kialakí­tani. Az irattári egységek kialakítása azonos vagy hasonló alapokon, azonos vagy hason­ló elvek szerint történik, mint a levéltári egy­ségeké. Az irattári egységeket — ismerve az irat­képzők hatáskörét, illetékességét, szervezetét

Next

/
Oldalképek
Tartalom