Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

3—15 Kormányzati szerv — kormányzati hatáskörrel felruházott, kormányzati feladatot végző szerv. 3—16 Szervtípus — mint kormányzati fogalom az azonos jellegű hatáskörrel felruházott, azonos jellegű feladatot végző, különböző egyedi szerveknek fogalmi köre, közös neve. Szervtípus pl. a minisztérium, a megyei tanács, az egyetem. 3—17 Országos szerv — olyan szerv, amelynek illetékessége az ország egész területére kiterjed. 3—18 Területi szerv — (vagy regionális szerv) olyan szerv, amelynek illetékessége az ország valamely nagyobb részére, tájára, régiójára terjed ki. 3—19 Megyei szerv — olyan területi szerv, amelynek illetékessége valamely megye területére terjed ki. 3—20 Helyi szerv — olyan szerv, amelynek illetékessége az ország valamely helységének — városnak, községnek — a területére terjed ki. 3—21 Intézmény — szónak kettős jelentése van. Tágabb értelemben minden szervet intézménynek neveznek. Az intézmény, szűkebb értelemben, olyan szerv, amely nem kormányzati vagy gazdasági tevékenységet végez. Vannak pl. egészségügyi, szociális, kulturális, oktatási, tudományos intézmények. ' 3—22 Intézet — szónak kettős jelentése van. Egyrészt, tágabb értelemben, intézetnek neveznek minden intézményt. Másrészt, szűkebb értelemben, a tudományos kutatással foglalkozó intézményeket nevezik intézeteknek. 3—23 Tudományos intézmény — olyan intézmény, amely elsősorban tudományos feladatot végez, de e mellett más feladata, esetleg feladatai is vannak. A levéltári intézmények tudományos intézmények. 3—24 Közművelődési intézmény — olyan intézmény, amely kizárólagosan, vagy elsődlegesen közművelődési feladatot végez. A könyvtárak és múzeumok pl. közművelődési intézmények. 3—25 Hatáskör — azoknak az ügyeknek az összessége, amelyeket valamely szervnek vagy tisztségviselőnek rendeltetésszerűen intéznie kell, amelyeknek intézésével szervezője, illetve alkalmazója megbízza. A fenti értelemben vett tulajdonképpeni hatáskörön kívül az illetékességet is szokták hatáskörnek nevezni. A tulajdonképpeni hatáskört tárgyi hatáskörnek vagy ügykörnek, az illetékességet pedig területi hatáskörnek nevezik. A hatáskört jogkörnek vagy feladatkörnek is nevezik. 3—26 Illetékesség — azt a területet jelenti, amelynek meghatározott ügyeit valamely szervnek vagy tisztségviselőnek rendeltetésszerűen intéznie kell. Az illetékességet illetékességi területnek vagy körnek, valamint területi hatáskörnek is nevezik. Az illetékesség mint levéltári fogalom, azaz a levéltári illetékesség, különbözik a kormányzati illetékességtől. 3—27 Hatóság — olyan igazgatási szerv vagy tisztségviselő, amelynek, illetve akinek rendeletalkotási joga van. 3—28 Hatósági jogkör — A hatósági hatáskört hatósági jogkörnek vagy feladatkörnek is nevezik. r 3—29 Hivatal — olyan igazgatási szerv vagy 1 tisztségviselő, amelynek, illetve akinek renf deletalkotási joga nincsen. A köznapi szóhasználatban, helytelenül, nem igazgatási szerveket vagy tisztségviselőket is neveznek hivatalnak. 3—30 Felügyelet — az a tevékenység, amelylyel valamely szerv vagy tisztségviselő egy másik szervet vagy tisztségviselőt irányít és ellenőriz. A felügyelő, azaz irányító és ellenőrző 4 Ember 49