Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

A kotta önmagában nem irat. Irattá csak akkor válik, ha írnak rá. Minthogy a kottákra gyakran nemcsak zenei, hanem beszédszöveget is írnak, a kottát általában iratnak tekintik. 2—133 Formanyomtatvány — olyan nyomtatott vagy más módon sokszorosított irat, amelyet gyakran előforduló irattípusok (pl. esküokmány, alkalmazási szerződés) megírásánál használnak, amelynek szövegét előre kinyomtatják vagy más módon sokszorosítják, csak egyes részeket hagyva üresen, amelyeket azután egy-egy irat megírásakor töltenek ki. A formanyomtatványt űrlapnak is nevezik. Az iratformák 2—134 Lap— az iratanyagnak és az iratnak legkisebb fizikai egysége, olyan iratdarab, amelynek két oldala van. A lap latin neve: folium. 2—135 Oldal — a lap része. A lapnak két része, két oldala van: elülső és hátsó. Az oldal latin neve: pagina. 2—136 ív — az iratanyagnak és az iratnak két vagy több lapból hajtott fizikai egysége. 2—137 Tekercs — henger alakúra hajtott fizikai egysége az iratanyagnak és az iratnak. 2—138 Kartoték — kisebb alakú, rendszerint szilárdabb anyagból készült lapok (kártyák) rendszere. 2—139 Füzet — több lapból vagy ívből öszszefűzött fizikai egysége az iratanyagnak és az iratnak. 2—140 Kötet — több lapból vagy ívből öszszekötött fizikai egysége az iratanyagnak és az iratnak. Az irattan 2—141 Irattan — az a tudományág, amely az egyes iratokat vizsgálja. Az irattan elsősorban az egyes levéltári iratokat vizsgálja, ezért levéltári irattannak is nevezik. Az irattan történeti forrástudomány. Az irattannak két fő területe van: az oklevéltan vagy diplomatika és az ügyirattan. Az iratanyagnak, az íróeszközöknek és az írásjeleknek a vizsgálatával külön tudományág, az írástörténet vagy paleográfia foglalkozik. Külön tudományágak foglalkoznak az egyes iratok bizonyos részeivel: a kelettel a kortan vagy kronológia, a pecséttel a pecséttan vagy szfragisztika, a címerrel a címertan vagy heraldika. A levéltári iratanyag egészének a kérdéseivel a levéltártudomány egyes ágai foglalkoznak. 2—142 Oklevéltan — az irattannak az a területe, amely a középkori, Magyarországon az 1526 előtti levéltári iratoknak a vizsgálatával foglalkozik. Oklevéltannak azért nevezik, mert a vizsgált időben a levéltári iratok túlnyomó többsége oklevél. Az oklevéltant diplomatikának is nevezik. 2—143 Ügyirattan — az irattannak az a területe, amely az újkori, Magyarországon az 1526 utáni levéltári iratoknak a vizsgálatával foglalkozik. Ügyirattannak azért nevezik, mert a vizsgált időben a levéltári iratok túlnyomó többsége ügyirat. 2—144 Újkori irattan — Az ügy irattant szokták újkori irattannak is nevezni. 2—145 Irodalmi kézirattan — az irattannak az a része, amely irodalmi kéziratokkal foglalkozik.