Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

A levéltári forrásközléstannak az archeográfia neve az általánosan használt és ismert. 1—13 Levéltári igazgatástan — kifejezésnek kettős jelentése van. Szűkebb értelemben a levéltártannak az a része, amely a levéltári intézmények vezetésének, igazgatásának, azaz a levéltári munka egyik területének elvi és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. Tágabb értelemben a levéltártannak az a része, amely a teljes levéltári munka, annak minden területe elvi és gyakorlati kérdéseit vizsgálja. Ebben az értelemben a levéltártantól csak abban különbözik, hogy a levéltári anyag vizsgálatára nem terjed ki. A magyar levéltári terminológia a kifejezést ebben a tágabb értelmű jelentésben nem használja. 1—14 Levéltári statisztika — mint a levéltártannak — mind a levéltárelméletnek, mind pedig a levéltári módszertannak — igen hasznos segítője, a levéltári anyagra és a levéltári munkára vonatkozó számszerű adatokat állapít meg, foglal rendszerbe, s ezáltal a levéltári munka tervezéséhez és szervezéséhez szolgáltat szilárd támpontokat. A levéltári statisztika adatait egyetlen levéltár sem nélkülözheti. A levéltári anyag terjedelmét, fizikai állapotát, filmezettségét, fényképezettségét, rendezettségét, selejtezettségét, segédletekkel való ellátottságát állapítja meg a levéltári statisztika. Megvilágítja a levéltári munkaerő és munkaidő megoszlását a levéltári munkakategóriák között. Tájékoztat a levéltári dolgozók megoszlásáról nem, életkor, képzettség, nyelvtudás, munkaköri besorolás és egyéb szempontok szerint. A levéltári statisztika további térnyerése, módszereinek fejlődése, azt eredményezi majd, hogy a levéltártudomány ugyanolyan önálló területének tekinthetjük, mint a levéltártant. A levéltártudomány egyéb területei 1—15 Levéltári irattan — az irattannak, és egyben a levéltártudománynak az a része, amely a levéltári iratok kérdéseivel foglalkozik. Minthogy az irat kifejezés köznapi értelmében csak levéltári iratok vannak, a levéltári irattan azonos a köznapi értelemben vett irattannal. 1—16 Levéltári jog — a jogtudománynak, és egyben a levéltártudománynak az a területe, amely a levéltári anyag védelmének és a levéltárak működésének jogi vonatkozású kérdéseivel foglalkozik. Vizsgálja a többi között a levéltári anyag tulajdonának és használatának jogi vonatkozású kérdéseit. A levéltári jogtudományi vizsgálaton kívül a levéltári jog fogalmi körébe tartozik a levéltári jogalkotás is. A levéltári jogalkotás a levéltári anyag védelmének és a levéltárak működésének a jogi szabályozása, levéltári jogszabályok alkotása. A levéltári jogalkotás különböző szervek hatáskörébe tartozik, különböző szinteken történik. Ennek megfelelően különböző szintűek a levéltári jogszabályok is. Levéltári jogszabályokat alkot a törvényhozás (az országgyűlés vagy az elnöki tanács), a minisztertanács, a levéltárügy országos szakmai főhatósága (a kulturális minisztérium), a le vél tárfenntartó országos közvetlen főhatósága, a levéltárfenntartó fölöttes hatósága, a levéltárfenntartó. Ügyviteli kérdésekben magának a levéltárnak is van szabályalkotási hatásköre. A törvényhozás törvény vagy törvényerejű rendelet, a többi jogalkotó rendelet, szabályzat vagy utasítás formájában szabályoz. 1—17 Levéltári törvényhozás — a legmagasabb szintű levéltári jogalkotás, amelynek eredménye a legmagasabb szintű levéltári jogszabály: levéltári törvény vagy törvényerejű rendelet. A törvényt az országgyűlés hozza, a törvényerejű rendeletet az elnöki tanács adja ki.