Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

22—70 Beadványi szám — vagy a beadvány száma az az iktatószám, vagy valamilyen jel, amelyet a beadvány a beadónál kap. 22—71 Beadvány kelte — teljes értelmében az a hely és nap, ahol és amikor a beadványt kiállították. Általában azonban csak a beadvány kel­tének a napját szokták a beadvány keltének nevezni, és mint ilyent az iktatáskor felje­gyezni. 22—72 Kelet nélkül — A „Kelet nélkül" fel­jegyzés azt jelenti, hogy valamely irat kelté­nek az idejét az irat kiállításakor nem tüntet­ték fel. A „Kelet nélkül" kifejezésnek a latin nyelvű ügyintézés idején „Sine dato" kifeje­zés felelt meg. 22—73 Előadó — azaz valamely szerv ügyvi­telében bizonyos ügy előadója az a szervezeti egység vagy dolgozó, amelyre vagy akire az ügyben dönteni és kiadványozni jogosult személy az ügy elintézésének előkészítését, az intézkedés tervezetének elkészítését bízta, amelyre vagy akire az ügyet, vagy az ügy egyik fázisát, az ügydarabot szignálta. Amennyiben a szignálás valamely szerve­zeti egységre történik, az előadó személyt a szervezeti egység vezetője jelöli ki. 22—74 Előadói ív — vagy előadóív az írás­beli ügyvitelben használt, két lapból és szük­ség esetén betétlapokból álló irat, amelyre valamely ügy intézésével kapcsolatos adato­kat, feljegyzéseket, javaslatokat, utasításo­kat, fogalmazatokat stb. írnak. Az előadói ív a hatóságok és hivatalok ügyvitelének, ügyiratainak a jellemző irata, ezért — pontatlanul — ügyiratnak vagy ak­tának is szokták nevezni. Nevezik az előadói ívet — helytelenül — borítólapnak is. 22—75 Betétlap — a 2 lapból álló előadóív folytatólagos pótlapja. A betétíapon fel kell tüntetni, hogy mi­iyen iktatószámú előadóívnek hányadik be­tétlapja. A betétlapot betétívnek is nevezik. 22—76 Pro domo feljegyzés — belső ügyvite­li irat, az iratképző szervnek vagy személy­nek valamely üggyel kapcsolatos feljegyzése. A pro domo feljegyzést általában az elő­adói ívekre írják, de más formában is készül­het ilyen feljegyzés. 22—77 Jegyzőkönyvfelvétel — az írásbeli ügyvitelnek egyik formája, amelynél vala­mely ügyben bizonyos tényeket rögzítő fel­jegyzést készítenek és azt a jelenlevők aláír­ják. A jegyzőkönyvfelvétel a pro domo fel­jegyzésnek nyomatékosabb válfaja. Jegyzőkönyvfelvétellel általában ügyeket szoktak indítani, a pro domo feljegyzéssel történő ügyindításhoz hasonlóan. A jegyzőkönyvfelvétel nem azonos a jegy­zőkönyvvezetéssel. 22—78 Jegyzőkönyvvezetés — valamely több személy részvételével tartott tanácsko­záson, ülésen, történteknek írásba foglalása. A vezetett jegyzőkönyv különböző részle­tességű lehet. Az ilyen jegyzőkönyvet nem minden résztvevő szokta aláírni, hanem csak az vagy azok, akiket mint a jegyzőkönyv hitelesítőit, a tanácskozás vagy ülés vezetője felkér. A jegyzőkönyvvezetés nem azonos a jegy­zőkönyvfelvétellel. 22—79 Belső kiadvány — olyan irat, amelyet az iratképző szerv valamely szervezeti egy­séghez vagy dolgozójához küld. Belső kiadvány pl. a szerv vezetője által a szervezeti egységekhez írt körözvény. A belső kiadvány formailag kiadvány, lé­nyegében azonban belső ügyviteli irat. Az érkeztetés 22—80 Érkeztetés — az írásbeli ügyvitelnek az iktatással kapcsolatos egyik fázisa, ami­kor a beérkezett beadványra feljegyzik a be­érkezés napját, továbbá a beadvánnyal kap­csolatos egyéb adatokat, pl. a beadvány mel­lékleteinek számát, azok esetíeges hiányát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom