Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

A titkos ügyek iratait az egyszerű ügyek irataitól elkülönítve, a bizalmas ügyek irataival szokták kezelni. A titkos ügyeket rezervált ügyeknek is nevezik. 21—75 Államtitok — olyan adat, amelynek nyilvánossá válása az állam érdekét sértené vagy veszélyeztetné, amelynél az állam érdeke azt kívánja, hogy csak azok ismerjék, akik arra illetékesek. 21—76 Államérdek — az állam sértetlen fennmaradása, működésének zavartalansága. 21—77 Szolgálati ügy — valamely szerv működésének zavartalanságával kapcsolatos, azt biztosító, vagy fenyegető ügy. 21—78 Szolgálati érdek — valamely szerv működésének zavartalansága. 21—79 Szolgálati titok — olyan adat, amelynek nyilvánossá válása valamely szerv érdekét sértené vagy veszélyeztetné, amelynél a szerv szolgálati érdeke azt kívánja, hogy csak azok ismerjék, akik arra illetékesek. 21—80 Egyszerű ügy — olyan ügy, amellyel kapcsolatban állam- vagy szolgálati titoknak minősülő adatok nincsenek, amely nem minősül sem bizalmas, sem titkos ügynek. A levéltári szervezet 21—81 Levéltári hatóság — olyan szerv, amelynek az a rendeltetése, hogy meghatározott levéltári intézményeket közvetlenül irányítson, fölöttük közvetlen vagy ágazati felügyeletet gyakoroljon. Levéltári hatóság egyben levéltári intézmény is, illetve levéltári intézmény egyben levéltári hatóság is lehet. (Az előbbire példa a román levéltári főigazgatóság, az utóbbira a francia nemzeti levéltár és a svéd országos levéltár.) A levéltári hatóságokat rendszerint levéltári igazgatóságnak vagy főigazgatóságnak nevezik. A magyar levéltári jogszabályok irányító szervnek is mondják a levéltári hatóságot. 21—82 Levéltári főhatóság — országos szinten illetékes levéltári hatóság. Magyarországon levéltári főhatóság pl. a kulturális miniszter. 21—83 Levéltári igazgatóság — általában valamely levéltári hatóság vagy főhatóság neve. De szokták egyes országokban levéltári igazgatóságnak nevezni valamely levéltári főhatóságnak azt a szervezeti egységét, amely a levéltári ügyekkel foglalkozik. 21—84 Levéltári főigazgatóság — általában valamely levéltári főhatóság neve. Levéltári főigazgatóság működik pl. a Szovjetunióban, Romániában, Lengyelországban. 21—85 Levéltári központ— A levéltári hatóság vagy főhatóság olykor levéltári központ nevet is viselhet. így Magyarországon 1950 és 1957 között főhatóságként működött a Levéltárak Országos Központja, amelyből azután a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya (1957-ben), majd Levéltári Igazgatóság (1968-ban) lett. 21—86 Levéltári osztály — valamely levéltári főhatóság levéltári ügyekkel foglalkozó részlege. Magyarországon a Művelődésügyi Minisztériumnak 1957-től kezdve volt Levéltári Osztálya, amelyet 1968-ban Levéltári Igazgatósággá szerveztek át. 1977-től a Kulturális Minisztérium Levéltári Osztálya. 21—87 Levéltári név—a levéltári intézmény neve. A levéltári névnek a levéltári intézmény legjellemzőbb sajátosságát vagy sajátosságait kell kifejeznie. Ezek: a gyűjtőkör, a gyűjtőterület és a levéltárfenntartó. Általános levéltárak nevében a gyűjtőkört nem szokták