Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)
Terminológia
gozóinak a levéltári intézmény felügyeleti illetékessége alá tartozó szervnél tett látogatása a levéltári szakmai felügyelet gyakorlása végett. A szervlátogatás alkalmával a kiküldött levéltári dolgozók szakmai tanácsot adnak a szerv írásbeli munkájához, ellenőrzik az iratkezelést és az iratselejtezést. 21—45 Szakmai tanácsadás — a levéltári intézmények által a levéltári szakfelügyelet során gyűjtőköri szerveiknek írásbeli munkájukhoz nyújtott szó- vagy írásbeli segítség. A szakmai tanácsadás rendszerint az iratkezelési ellenőrzés alkalmával történik. 21—46 Szervellenőrzés — a levéltári intézményeknek az a tevékenysége, amelynek során a felügyeleti illetékességük alá tartozó szervek fölött levéltári szakfelügyeletet gyakorolnak. A szervellenőrzés alkalmával a levéltári intézmények elsősorban az iratkezelést és az irattári selejtezést szokták ellenőrizni. A szervellenőrzést levéltári ellenőrzésnek is nevezik. A levéltári feldolgozás és értékesítés 21—47 Feldolgozás — mint a levéltári anyag feldolgozása a levéltári munka egyik több rétű fajtája, a levéltári intézményeknek az a tevékenysége, amelynek során az őrizetükben levő levéltári anyagot rendezik, selejtezik és segédleteket készítenek hozzá. A feldolgozás elsődleges célja a levéltári anyag minél jobban használhatóvá tétele, de szolgálja az anyag biztonságos megőrzését is. A feldolgozást feltárásnak is szokták nevezni. 21—48 Feltárás — kifejezésnek kettős jelentése van. Tágabb értelemben a levéltári anyag feldolgozását jelenti. Szűkebb értelemben a feldolgozó munkák közül csak az egyiket, a segédletkészítést jelenti. E szűkebb értelemben tudományos feltárásnak, tudományos feltáró munkának is nevezik. 21—49 Feltárási módszer — a levéltári anyag feldolgozásának — rendezésének, selejtezésének és segédletekkel való ellátásának — során felmerülő gyakorlati, módszertani kérdésekkel való foglalkozás, e kérdések megoldása. 21—50 Feltárási fok — a levéltári anyag feldolgozottságának vagy feltártságának a mérve. A feltárási fokot százalékban szokták kifejezni, feltüntetve, hogy a feltárt anyag a feltárásra várónak hány százaléka. 21—51 Feltárási szint — az a levéltári vagy raktári szint, amelyen a feltárás vagy feldolgozás történik. 21—52 Használhatóvá tétel — mint a levéltári anyag használhatóvá tétele levéltári rendeltetés, a levéltári intézmények kettős rendeltetése közül a második, közvetlen vagy közvetett célja mindenféle levéltári munkának. A használhatóvá tételt hozzáférhetővé tételnek, kutathatóvá tételnek, kutatásra alkalmassá tételnek is szokták nevezni. 21—53 Értékesítés — a levéltári munkának egyik területe, a levéltári anyagnak, a benne levő adatoknak levéltári intézmények által történő felhasználása különböző célokra, különböző feladatok megoldására. Az értékesítésnek annyi fajtája van, ahányféle célra használják fel a levéltári anyagot, a benne levő adatokat. A levéltári intézmények elsősorban tudományos, igazgatási, tájékoztatási és kulturális feladatok megoldásában értékesítik anyagukat. Az igazgatási jog- és ügykörök 21—54 Igazgatási jogkör — a levéltári intézmény vezetőjét az intézmény vezetésében megillető összes jog. 17 Ember 257