Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

21—8 Levéltári munka jellege — e munká­nak az a sajátossága, amely megkülönbözteti más munkafajtáktól, más munkaterületek­től. A levéltári rendezési munka jellege pl. e munkafajtának az a sajátossága, amely meg­különbözteti egyrészt az egyéb — nem levél­tári — rendezési munkafajtáktól, másrészt az egyéb — nem rendezési — levéltári mun­kafajtáktól. 21—9 Levéltári munka alapjellege — e mun­kának az a sajátossága, amely e munka vala­mennyi fajtájánál közös és amely megkülön­bözteti más szervek munkájától. A levéltári munka alapjellege kettős: tu­dományos és igazgatási. A kettős alapjelleg közül az egyik mindig elsődlegesen, a másik pedig másodlagosan érvényesül. Van olyan nézet, amely szerint a levéltári munka alapjellege közművelődési. Más né­zet szerint a levéltári munka információs alapjellegű. 21—10 Levéltári munka tudományos alapjel­lege — e munka különböző fajtáinak az a közös sajátossága, hogy tudományos cél ér­dekében, a levéltári anyag tudományos célú használatának a szolgálatában folynak. A tudományos alapjelleget nem befolyá­solja az a körülmény, hogy a levéltári mun­kának a tudományoson kívül egy másik alapjellege is van: az igazgatási. A levéltári munka tudományos alapjelle­ge célján kívül abban is kifejezésre jut, hogy e munka legsajátosabban levéltári fajtáit tu­dományos felkészültségű levéltári dolgozók végzik, csak ilyenek végezhetik. A levéltári munka tudományos alapjelle­ge alapján minősülnek a levéltári intézmé­nyek tudományos intézményeknek. Más tudományos intézmények munkájá­nak tudományos jellegétől a levéltári mun­káé abban különbözik, hogy rendeltetése le­véltári, levéltári anyagnak a megőrzése és használhatóvá tétele érdekében folyik. 21—11 Levéltári munka igazgatási alap jelle­ge — e munka különböző fajtáinak az a kö­zös sajátossága, hogy igazgatási cél érdeké­ben, a levéltári anyag igazgatási célú haszná­latának a szolgálatában folynak. Az igazgatási alapjelleget nem befolyásol­ja az a körülmény, hogy a levéltári munká­nak az igazgatásin kívül egy másik alapjelle­ge is van: a tudományos. A levéltári munka igazgatási alapjellege két körülményből is következik. Az egyik az, hogy a levéltári intézmények őrizetében levő levéltári anyagra, a benne foglalt adatokra nemcsak a tudományos munkában van szükség, hanem az államnak és az állam pol­gárainak számos egyéb, nem tudományos, hanem igazgatási jellegű ügyeiben, az ilyen ügyek intézésében is. A másik körülmény, amelyből a levéltári munka igazgatási alapjellege következik, az, hogy a levéltári intézmények egyik fő felada­ta illetékességi köri szerveik írásbeli igazga­tásának, elsősorban iratkezelésének a segíté­se és az ellenőrzése. Ilyen módon gyűjtőköri szerveik fölött szakmai felügyeletet gyako­rolnak, ami igazgatási feladat. A levéltári in­tézményeknek ezt az igazgatási feladatát is tudományos felkészültségű levéltári dolgo­zók végzik. A levéltári intézmények olyan tudomá­nyos intézmények, amelyeknek igazgatási feladataik is vannak. 21—12 Levéltári munka közművelődési jelle­ge — A levéltári intézmények közművelődési célú munkát is végeznek, munkájuk egyik ré­szének, a levéltári munka egyik fajtájának jellege közművelődési. A közművelődési cél azonban nem közös sajátossága az egész levéltári munkának, a levéltári munka alapjellege nem közművelő­dési. 21—13 Levéltári munka információs jellege — A levéltári intézmények tájékoztató célú munkát is végeznek, munkájuk egyik részé­nek, a levéltári munka egyik fajtájának jelle­ge információs. A tájékoztató cél azonban ez ideig még nem közös sajátossága az egész levéltári

Next

/
Oldalképek
Tartalom