Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)
Terminológia
20—13 Külső képzés — a levéltári dolgozók levéltári intézményen kívüli képzése. 20—14 Iskolai képzés — olyan képzés, amely iskolai oktatás keretében történik. 20—15 Egyetemi képzés — olyan képzés, amely egyetemi oktatás keretében folyik. Magyarországon az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán képeznek tudományos levéltárosokat. 20—16 Levelező képzés — az egyetemi képzés egyik formája, amelyben az egyetemi hallgatók oktatása nagyobb időközökben tartott konzultációkon történik. Levéltárosok levelező képzése Magyarországon nincsen. 20—17 Kiegészítő képzés — az egyetemi képzés egyik formája, amelyben más szakon már egyetemet végzetteket egy újabb szakon képeznek. Magyarországon kiegészítő képzés keretében képeznek levéltárosokat, de nem állandóan és rendszeresen, hanem csak időnként. 20—18 Belső képzés — a levéltári dolgozók levéltári intézményen belüli képzése. Magyarországon belső képzés nincsen. 20—19 Levéltári képzés — olyan képzés, amely levéltári intézmény szervezésében folyik. 20—20 Levéltári iskola — vagy szakiskola olyan iskola, amely kizárólag levéltári dolgozókat képez. Levéltári iskolák rendszerint levéltári intézmények vagy hatóságok mellett, azoktól függően, működnek. Magyarországon levéltári iskola nincsen. 20—21 Képesítés — kifejezésnek kettős jelentése van. A képzést magát is nevezik képesítésnek. Ennek megfelelően annyiféle képesítésről beszélnek, ahányféle képzés van. Képesítésnek nevezik azután a képzés sikeres befejezését, valamint az ezt tanúsító bizonyítványt. 20—22 Továbbképzés — kifejezésnek kettős jelentése van. Jelenti egyrészt a valamilyen képzésen már átment, képesítést szerzett dolgozók számára szervezett újabb, jóval rövidebb képzést, újabb ismeretek szerzése céljából. Jelenti másrészt a már munkában álló dolgozók számára szervezett levéltári (munkahelyi) képzést, függetlenül attól, hogy korábbi képesítésük van-e, vagy nincsen. A továbbképzés rendszerint tanfolyamokon történik. A továbbképzésnek annyi fajtáját különböztethetjük meg, mint a képzésnek. A továbbképzést szakmai továbbképzésnek is nevezik. 20—23 Továbbtanulás — munkában álló dolgozó iskolai képzésben való részvétele. 20—24 Tanulmányút — A továbbképzés egyik módja a tanulmányút, valamely más levéltári intézmény működésének a tanulmányozása. A tanulmányút lehet bel- és külföldi. 20—25 Tapasztalatcsere — A továbbképzés egyik módja a tapasztalatcsere, amelynek során a levéltári dolgozók megbeszélik valamely azonos vagy hasonló jellegű munka végzése közben szerzett tapasztalataikat. Tapasztalatcsere lehet egy levéltári intézmény és lehet különböző levéltári intézmények dolgozói között. Különböző országok levéltári dolgozói is rendezhetnek tapasztalatcserét.
