Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

fontosabb bibliográfiai adatait, pénzbeli értékét, kötetszámát és könyvtári vagy raktári jelzetét. Minthogy a könyvtári anyagot a raktárban formátumának megfelelő sorozatokban, leltári számának megfelelő sorrendben helyezik el és őrzik, a formátum jele és a leltári szám általában egyben könyvtári vagy raktári jelzete a kérdéses könyvtári anyagnak. 19—37 Sorozat-nyilvántartó — olyan könyvtári ügyviteli segédlet, amely sorozatban vagy több kötetben megjelenő, és különböző időpontban a könyvtárba érkező könyveknek évközi nyilvántartására szolgál azzal a céllal, hogy egy-egy sorozatnak vagy több kötetes műnek, egy-egy év folyamán szerzeményezett köteteit az év végén azonos leltári számon egy leltári tételként lehessen leltározni. 19—38 Kardex — vagy folyóirat-nyüvántartó olyan könyvtári ügyviteli segédlet, amely különböző időpontban megjelenő és a könyvtárba érkező folyóiratoknak évközi nyilvántartására szolgál azzal a céllal, hogy egy-egy folyóiratnak egy-egy év folyamán megjelent számait az év végén azonos leltári számon, egy leltári tételként lehessen leltározni. A kardex egyben folyóirat-katalógus is. A könyvtári raktározás 19—39 Könyvtári raktározás — vagy tárolás a könyvtári anyagnak az őrzésére szolgáló helyiségben, rendszerint a könyvtári raktárban történő elhelyezése. A könyvtári raktározásnak többféle eszköze és módja van. A raktározás legáltalánosabb eszköze az állvány és a polc, amelyre a könyvtári anyagot helyezik. A raktározás legáltalánosabb módja a könyvtári formátum szerinti tárolás. 19—40 Könyvtári formátum — a könyvtári anyag fedőlapjának a nagysága (gerincmagassága), amely annak alakját meghatározza. A könyvtári formátumnak 3 fő fajtáját különböztetik meg: fólió (fél), kvart (negyed) és oktáv (nyolcad) ívrét nagyságú formátum. A könyvtári formátumokat jelekkel szoktákjelölni. Fol. vagy 2° = fólió, 4° = kvart, 8° = oktáv. A könyvtári formátumot a könyvtári anyag gerincének centiméterekben kifejezett magasságával is szokták jelölni. 19—41 Könyvtári jelzet — a könyvtári raktári jelzet és a könyvtári szakjelzet közös neve. Mind a könyvtári raktári jelzetet, mind a könyvtári szakjelzetet szokták egyszerűen csak könyvtári jelzetnek nevezni. 19—42 Könyvtári raktári jelzet — a könyvtári jelzet egyik fajtája. A könyvtári raktári rend függvénye. Formátum szerinti raktári rend esetében a kérdéses könyvtári anyag formátumának a jele és leltári száma. Több kötetes, különböző időben szerzeményezett és leltározott, tehát több leltári számot kapott műveknél, az első ízben leltározott kötet leltári száma, azaz a legkisebb leltári szám alkotja — formátum szerinti raktári rend esetében a formátum jelével együtt — az egész mű könyvtári raktári jelzetét. A könyvtári raktári jelzetet rövidebben könyvtári jelzetnek is nevezik. Raktári számnak is szokták nevezni a könyvtári raktári jelzetet. 19—43 Könyvtári szakjelzet — a könyvtári anyagnak az osztályozás szerinti szakrendszerbeli helyét vagy helyeit feltüntető számjel vagy számjelek. A könyvtári katalogizálás 19—44 Könyvtári katalogizálás — segédlet készítése a könyvtári anyaghoz azzal az elsődleges rendeltetéssel, hogy annak használatát biztosítsa.