Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

Fényképmásolat esetében a hitelesítési záradékban meg szokták adni a lemásolt irat és a másolat nagyságának arányát, továbbá utalnak a másolat egyes részeinek esetleges olvashatatlanságára. A hitelesítési záradékot az írásos másolat végére, fényképmásolat esetében az utolsó fénykép hátlapjára szokták írni. 17—25 Részleges másolat — A kivonatos másolatot részleges másolatnak is nevezik. Ez a kifejezés szabatosabb, mint a kivonatos másolat kifejezés. 17—26 írásos másolat — olyan másolat, amely kéz- vagy gépírással készült. A Levéltárak Ügyviteli Szabályzata az írásos másolatot szöveghű másolatnak mondja, és előírja, hogy az betűhű legyen. 17—27 Fényképmásolat — olyan másolat, amely fényképezési eljárással készült. A Levéltárak Ügyviteli Szabályzata a fényképmásolatot szöveg- és formahű másolatnak nevezi. 17—28 Első példány — az írógépen egyszerre több példányban írt iratok közül az első, amely nem indigós átütéssel készült. 17—29 Tartalmi kivonat — a levéltári intézmény által a tájékoztató szolgálat keretében készített és kiadott olyan irat, amely a levéltár őrizetében levő egy vagy több iratnak csak bizonyos adatairól tartalmaz tájékoztatást. Tartalmi kivonatot a tájékoztató szolgálat egyszerűsitése érdekében hiteles másolat helyett szoktak a levéltárak készíteni és kiadni.