Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

Azt a személyt, aki a kiállítást bemutatja, kiállítási vezetőnek vagy tárlatvezetőnek nevezik. A bemutatás során a kiállítási vezető egyes kiállított iratokhoz magyarázatot is fűz. 16—21 Kiállítási ügyeletes — a kiállítás biztonságának és rendjének ellenőrzésével a levéltár vezetője által megbízott levéltári dolgozó. 16—22 Kiállítási ügyeletesnapló — a kiállítási ügyeletes által vezetett napló, amelyben naponta feljegyzi a szemléi során tapasztaltakat, valamint a kiállítással kapcsolatos említésre méltó eseményeket. 16—23 Kiállítási katalógus — a kiállítás anyagáról a látogatók tájékoztatására készült levéltári segédlet. Elsődleges célja a tájékoztatás, rendszerint a megjelentetés szándékával készül. Egyaránt lehet általános és tematikai, minden esetben részleges. Az egyes iratok szintjén nyújt szintetikus tájékoztatást. Rendszere a kiállított anyag rendszerével azonos, formája az ívforma. Adatai: cím, kor, tárgy, irattani jelleg, anyag, nyelv, terjedelem, levéltári jelzet. Ezeken az adatokon kívül felhívja a figyelmet azokra a tényezőkre, amelyek az egyes iratok kiállítását különlegesen indokolták. (Pl. a levéltár legrégibb eredeti irata, az ország legrégibb címeres levele.) Az ismeretterjesztő előadás 16—24 Ismeretterjesztő előadás — mint a levéltárak közművelési tevékenységének egyik eszköze, olyan előadás, amelyet levéltári dolgozók tartanak azzal a céllal, hogy a levéltárakat, a levéltárakban őrzött anyagot, a levéltárakban végzett munkát és annak eredményeit minél szélesebb körben megismertessék. A levéltári ismeretterjesztő előadásoknak tárgyuk alapján többféle fajtáját különböztethetjük meg. A levéltári ismeretterjesztő előadásokat levéltár-ismertető előadásoknak is nevezik. 16—25 Levéltár-ismertető előadás — kifejezésnek egy tágabb és egy szűkebb körű jelentését különböztethetjük meg. Tágabb értelemben minden levéltári ismeretterjesztő előadást levéltár-ismertető előadásnak nevezhetünk. Szűkebb értelemben csak azokat a levéltári ismeretterjesztő előadásokat tartjuk levéltár-ismertető előadásoknak, amelyek a levéltári intézményekről, a levéltári épületekről, a levéltári anyagról és a levéltári munkáról szólnak, a levéltári munka eredményei közül azonban nem mindegyikről, hanem csupán azokról, amelyek a levéltári intézményekre, épületekre, anyagra és munkára vonatkoznak. A Mária Terézia korabeli magyarországi úrbéres birtokviszonyokkal foglalkozó történeti statisztikai levéltári kiadványkészítő munka eredményeiről, a kérdéses birtokviszonyokról szóló előadás pl. csupán a kifejezés tágabb körű értelmében tekinthető levéltár-ismertető előadásnak, a kifejezés szűkebb körű értelmében azonban nem az, mivel nem levéltári, hanem gazdaság- és társadalomtörténeti témára vonatkozik. A történeti olvasókönyv 16—26 Történeti olvasókönyv — népszerű forráskiadvány, amely rendszerint valamely ország, országrész, helység (pl. Magyarország, Somogy megye, Budapest) történetének jelentősebb eseményeit közelebbről megvilágító iratokat közöl. A történeti olvasókönyv lehet elsődlegesen oktatási célú is, a levéltárak által készített olvasókönyvek elsődleges célja azonban a közművelés.