Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

Az ellenőrzést egy vagy több lektor végzi. A lektor az ellenőrzés eredményéről lek­tori jelentésben vagy véleményben számol be. A lektori ellenőrzés többféle szempontból történhet. Ellenőrizhetik a szöveg szakmai helyességét, szerkezetét, előadásmódját, ap­parátusát stb. A levéltári intézmény által végzett lekto­rálás után a kiadó szerv is lektoráltathatja a kiadásra kerülő szöveget. Az előbbi lektorá­lást intézeti, az utóbbit kiadói lektorálásnak nevezik. A kiadó szerv belső és külső lekto­rálást végeztethet. A belső lektorálást a ki­adó szerv alkalmazottai, a külsőt felkért lek­torok végzik. 15—188 Szerkesztés — a kiadvány lektorá­lás utáni, a lektori jelentésben vagy véle­ményben foglalt észrevételek ismeretében el­készült szövegének a megjelentetés vagy ki­adás előtti végleges formába öntése, ellen­őrzése. A szerkesztést a szerkesztő, vagy a szer­kesztőség, avagy a szekesztő bizottság végzi. A szerkesztésnél különös gondot kell for­dítani a szöveg szerkezetének és nyomda­technikai szempontból való megfelelő előké­szítettségének az ellenőrzésére. A szerkesztést végzőknek ellenőrizniök kell, hogy a szerzők miként vették figyelem­be a lektorok észrevételeit, és véleményelté­rés esetén állást kell foglalniok. A levéltári intézmény által végzett szer­kesztés után a kiadó szerv is szerkesztetheti a kiadásra kerülő szöveget. Az előbbi szer­kesztést intézeti, az utóbbit kiadói szerkesz­tésnek nevezik.. A kiadó szerv belső és külső szerkesztést végeztethet. A belső szerkesztést a kiadó szerv alkalmazottai, a külsőt felkért szerkesztők végzik. 15—189 Intézeti szerkesztés — valamely ki­adványnak a kiadványt gondozó intézmény­nél történő szerkesztése. 15—190 Kiadói szerkesztés — valamely ki­adványnak a kiadványt kiadó intézménynél történő szerkesztése. Ha a gondozó intézmény egyben kiadó is, a kiadói szerkesztés azonos az intézetivei. 15—191 Technikai szerkesztés — a kiadásra kerülő szöveg nyomdatechnikai szempont­ból való megfelelő előkészítettségének az ellenőrzése. 15—192 Szerkesztő — az a személy, aki va­lamely kiadvány szerkesztésével kapcsolatos feladatokat végzi. Ha a szerkesztő egyben a kiadvány meg­jelentetéséért is felel, felelős szerkesztőnek nevezik. 15—193 Szerkesztőség — szűkebb körű szerkesztői kollektíva. Egy szerkesztőség tagjai lehetnek a fő­szerkesztő, a felelős szerkesztő, az olvasó szerkesztő, a képszerkesztő, a szerkesztőségi titkár. 15—194 Szerkesztő bizottság — tágabb körű szerkesztői kollektíva. Amennyiben a megjelentetésért a szer­kesztő bizottság felel, a szerkesztés kérdései­ben kollektive dönt. Ha a megjelentetésért a szerkesztő felel, a szerkesztő bizottság a felelős szerkesztő ta­nácsadó testülete. A szerkesztés egyes részfeladatait a szer­kesztő bizottság tagjai egymás között meg szokták osztani. 15—195 Megjelentetés — valamely kiad­vány nyomdakész elkészítése. A kiadvány kinyomtatására, majd a ki­nyomtatott kiadvány terjesztésére az enge­délyt a megjelentetésért felelős szerv vagy személy adja meg. A terjesztési engedély megadásához kü­lön szerv vagy személy hozzájárulása szüksé­ges. A megjelentetést közzétételnek is nevezik. 15—196 Kinyomtatás — a kiadványgondo­zásnak az a fázisa, amelyben a kiadvány szö­vegének meghatározott példányszámban va­ló sokszorosítása történik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom