Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

hatáskörének, illetékességének, szervezetének változásáról. A feljegyzéseket a dossziékban időrendi sorrendben helyezik el és őrzik, sorszámmal látva el őket, és iratjegyzéket készítve róluk, amely a dossziék élére kerül. 14—136 Védett anyag törzskönyve — olyan ügyviteli nyilvántartás, amelyet a levéltári intézmény vezet a gyűjtőkörébe tartozó védett levéltári anyagról. E törzskönyvben a védett anyagra és annak tulajdonosára vonatkozó legfontosabb adatokat és a bennük bekövetkezett változásokat tartja nyilván. Ezek az adatok: a tulajdonos neve, foglalkozása, lakcíme; az anyag jellege, kora, terjedelme; a védetté nyüvánítás időpontja; az anyag teljes, vagy részbeni filmrevételének időpontja, a filmfelvételek őrzőhelye stb. 14—137 Hungarica-másolatok nyilvántartása — olyan ügyviteli nyilvántartás, amelyet a Magyar Országos Levéltár vezet a Hungarica-anyagról készült, és az ország területén bárhol, bárkinél található, bármilyen, elsősorban film- vagy fényképmásolatokról, és az azok sorsában bekövetkezett változásokról. A nyilvántartás adatai: a lemásolt Hungarica-anyag őrzőhelye, címe és jelzete, kora, terjedelme; a másolat fajtája, tulajdonosa, őrzőhelye, címe és jelzete, kora, terjedelme, készültének helye és időpontja. A segédlettel ellátottság 14—138 Segédlettel ellátottság — valamely levéltári anyagnak az a sajátossága, hogy van segédlete. A segédlettel ellátottságnak különböző fokát vagy mérvét különböztethetjük meg, annak megfelelően, hogy a kérdéses levéltári anyagnak milyen segédlete van. így beszélünk magas, közép és mély szintű segédlettel ellátott, alap- és ismertető leltározott, raktári jegyzékeit, repertorizált, jegyzékeit, lajstromozott, mutatózott stb. levéltári anyagról.