Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

vannak-e olyan részek is, amelyek a két időhatáron túlesnek. Ilyen módon újabb egy vagy két időhatárt kapunk, amit azonban a fő korhatároktól meg kell különböztetni. Gyűjtemény jellegű fondoknál — és más egységeknél is — az egységben őrzött legrégibb és legújabb egyes irat kelte határozza meg a kort. A kormeghatározásnál nem kell különbséget tenni eredetiben, vagy másolatban meglevő levéltári anyag között. Ez nem azt jelenti, hogy a segédlet nem tüntetheti fel külön az eredeti anyag korát. 14—26 Tárgy — A tárgyról tájékoztató segédletbeli adat azt mondja meg, hogy valamely levéltári anyag — levéltári vagy raktári egység — miről szól, mire vonatkozik. A tárgyra vonatkozó segédletbeli adat tájékoztató célzatú, a minél könnyebb használatot szolgálja. Az őrzés szempontjából jelentősége csekély. A tervszerű munkaszervezés tekintetében azonban fontos. A tárgyra vonatkozó segédletbeli adat szorosan összefügg a tartalomra vonatkozóval. A különbség közöttük sokszor elmosódik. Lényegében a levéltári anyagnak ugyanarról a sajátosságáról tájékoztatnak, csak az egyik — a tárgyra vonatkozó — szintetikusan, a másik — a tartalomra vonatkozó — analitikusan teszi azt. Úgy is mondhatjuk, hogy a tárgy összefoglalóan meghatározott tartalom, a tartalom pedig részletesen kifejtett tárgy. 14—27 Tárgyi észrevétel — a tárgyra vonatkozó segédletbeli adathoz fűzött kiegészítés, magyarázat. A tárgyi észrevétel fajai: tárgykifejtő észrevétel, benne-észrevétel, tovább-észrevétel, csupán-észrevétel. 14—28 Tárgykifejtő észrevétel — a tárgyra vonatkozó segédletbeli adatban foglalt tárgymeghatározáshoz, vagy annak valamelyik részletéhez fűz kiegészítő magyarázatot, anélkül azonban, hogy a tárgymeghatározást tartalommá bővítené. Tárgykifejtő észrevétel fűzhető pl. a tárgymeghatározásban szereplő személyekhez, helységekhez. 14—29 Tárgykiegészítő észrevétel — olyan tárgyi észrevétel, amely a tárgy meghatározását abban nem szereplő adattal kiegészíti, s ezáltal érthetőbbé teszi. Tárgykiegészítő észrevétel pl. egy fegyverszüneti megállapodásról, amely a tárgy meghatározásában szerepel, megmondani azt, hogy nem valósult meg. 14—30 Benne-észrevétel — a tárgyra vonatkozó segédletbeli adatban foglalt tárgymeghatározáshoz fűzött kiegészítés, amely felhívja a figyelmet valamilyen különleges érdekességű vagy jelentőségű olyan tudnivalóra, amely a tárgymeghatározásból nem derült ki. Benne-észrevétel pl. valamely nemességadományozó oklevél tárgymeghatározáshoz fűzött az a kiegészítés, hogy az adományos érdemeinek említése kapcsán szerepel egy ütközet részletes leírása. 14—31 Továbbá-észrevétel — a tárgyra vonatkozó segédletbeli adatban foglalt tárgymeghatározáshoz fűzött kiegészítés, amely a kérdéses levéltári egységben előforduló további, a tárgymeghatározásban nem szereplő, kevésbé jelentős tárgyi vonatkozásokra hívja fel a figyelmet. Továbbá-észrevétel pl. valamely külkereskedelmi tárgyú levéltári egység tárgymeghatározásához fűzött az a kiegészítés, hogy az egységben a gyümölcstermesztésre vonatkozó adatok is vannak. 14—32 Csupán-észrevétel — a tárgyra vonatkozó segédletbeli adatban foglalt tárgymeghatározáshoz fűzött kiegészítés, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdéses levéltári anyagban a megadott tárgyra vonatkozó adatok nem teljesek, hanem csak részlegesek. Csupán-észrevétel pl. valamely parasztmozgalmi tárgyú levéltári egység tárgymeghatározásához fűzött az az észrevétel, hogy az egységben csupán belső ügyviteli iratok