Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

hagyják el, azaz a törzsszámot nem teljes, hanem csak rövidített formájában tüntetik fel. Előbb jelekkel, majd ezután szavakkal adják meg a jelzetet. A másik — jóval kisebb méretű — címkén a raktári szám szerepel. A két címkét a legkisebb raktári egységek különböző részeire ragasztják. 12—275 Utalás— valamely más rendszerbeli helyre kerülő levéltári egység új rendszerbeli helyének a megjelölése. Az utalás többféleképpen történhet. Egyik módja az utalásnak az új rendszerbeli helynek a segédletben történő feltüntetése. Másik módja az utalásnak az utaló lap alkalmazása. 12—276 Utaló lap — valamely más rendszerbeli helyre került levéltári egység korábbi helyére tett lap, amely a kérdéses egység régebbi és új jelzetét tünteti fel. A rendezettség 12—277 Rendezettség — a levéltári anyagnak a rendszerezés és rendezés mérve szempontjából tekintett állapota. A rendezettség független a rendszertől. Kétféle rendezettséget különböztetünk meg: levéltárit és raktárit. 12—278 Levéltári rendezettség — a levéltári anyagnak a levéltári rendszerezés és rendezés mérve szempontjából tekintett állapota. A levéltári rendszerezés és rendezés mérve attól függ, hogy a rendszerezés és rendezés során kialakított levéltári egységek milyen nagyságúak. A levéltári rendszerezés és rendezés során kialakult levéltári egységek nagyságának megfelelően a levéltári rendezettségnek különböző fokait különböztetjük meg. A levéltári rendezettség legáltalánosabb fokai: rendezetlenség, felső (fond és állag) szintű, közép szintű, darab szintű és egyes irat szintű rendezettség. 12—279 Raktári rendezettség — a levéltári anyagnak a raktári rendszerezés és rendezés mérve szempontjából tekintett állapota. A raktári rendszerezés és rendezés mérve attól függ, hogy a rendszerezés és rendezés során kialakult raktári egységek milyen nagyságúak. A raktári rendszerezés és rendezés során kialakult raktári egységek nagyságának megfelelően a raktári rendezettségnek különböző fokait különböztethetjük meg. Beszélhetünk pl. raktári helyiség szintű, szekrény szintű, polc szintű raktári rendezettségről. Ezt azonban nem szoktuk megtenni. A raktári rendezettségnek általában csak arról a fokáról beszélünk, amelyen a legkisebb raktári egységek — csomók, dobozok, tékák, kötetek stb. — ki vannak alakítva. Raktárilag rendezettnek az olyan levéltári anyagot tekintjük, amelyben a legkisebb raktári egységeket is megtaláljuk. 12—280 Rendezetlenség — a levéltári rendezettségnek az a foka, amelyen még a fondok sincsenek kialakítva. Általában azonban rendezetlennek tekintjük azt a levéltári anyagot is, amely nincs legalább a közép szintű rendezettség fokán. 12—281 Felső szintű rendezettség — a levéltári rendezettségnek az a foka, amelyen a kialakított legkisebb levéltári egységek a fondok vagy az állagok, azoknál kisebb rendszerezett és rendezett levéltári egységek nincsenek. 12—282 Fond szintű rendezettség — a levéltári rendezettségnek az a foka, amelyen a kialakított legkisebb levéltári egységek a fondok, azoknál kisebb rendszerezett és rendezett levéltári egységek nincsenek, 12—283 Állag szintű rendezettség — a levéltári rendezettségnek az a foka, amelyen a kialakított legkisebb levéltári egységek az állagok, azoknál kisebb rendszerezett és rendezett levéltári egységek nincsenek. 12—284 Közép szintű rendezettség — a levéltári rendezettségnek az a foka, amelyen a ki-