Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Levéltári terminológiai munkák

pontosak és jól megfogalmazottak. Egyik-másik tartalmával szemben felvethető észrevétel, mint ahogyan a tekintetben is, hogy minden fontos levéltártudományi fogalom bekerült-e a lexikonba. Ilyen észrevételek azonban semmivel sem csökkenthetik a mű értékét, jelentőségét, nemcsak az NDK, hanem más országok levéltárai és levéltárosai számára is. Sok haszonnal tanulmányozta az NDK levéltári terminológiáját e sorok írója is, aki az 1970-es évek elején határozta el, hogy kísérletet tesz egy magyar levéltári terminológiai lexikon elkészítésére. Vállalkozását többszörös megszakítással 1977-ben fejezte be, hogy milyen eredménnyel, arról munkája használói fognak majd bírálatot mondani. . Az a tény, hogy az 1960-as évek második felétől kezdve több szocialista országban fogtak hozzá nemzeti levéltári terminológiák készítéséhez, hogy 1968 és 1976 között 4 ilyen terminológia, a szovjet, a jugoszláv, a lengyel és a német megjelent, a magyar munkálatai is előrehaladtak, megalapozta azt a vállalkozást, hogy a szocialista országok közös, egységes levéltári terminológiát is készítsenek. A szocialista országok levéltári igazgatóságainak 1972-ben a lengyelországi Jablonnában tartott értekezletén született meg az elhatározás a közös levéltári terminológia elkészítéséről. A munkálat alapkérdéseit is megvitatta ez az értekezlet. A résztvevők megállapodtak abban, hogy levéltári terminológiai értelmező szótár készüljön, amely olyan fogalmakat, illetve kifejezéseket tartalmaz, amelyeket részben tisztán, részben sajátosan levéltáriaknak nevezhetünk. Számuk 4—500 lehet. Megállapodás jött létre arról is, hogy a szótár szerkezete betűrendes legyen. Ebben a kérdésben nem volt teljes egyöntetűség, a többség véleményét fogadták el. A közös levéltári terminológia munkálatainak koordinálását a Szovjetunió Levéltári Főigazgatósága vállalta el. Összeállította, mégpedig szakcsoportok szerint, azoknak a fogalmaknak a jegyzékét, amelyeket a szótárba való felvételre javasolt. E jegyzéket megküldte a többi szocialista ország levéltári igazgatóságainak, amelyek megtették a rá vonatkozó észrevételeiket. Szükségesnek bizonyult a jegyzék tervezetének és a rá tett észrevételeknek külön értekezleten való megvitatása. Erre 1976-ban Varsóban került sor. A Szovjetunió, Lengyelország, az NDK, Csehország, Szlovákia, Bulgária és Magyarország képviselői vettek rajta részt. Magyarországot e sorok írója képviselte. Megállapodásjött létre arról, hogy a szótárba milyen fogalmak kerüljenek. Ezek orosz nyelvű jegyzékét a vállalkozásban részt vevő országok levéltári igazgatóságai megkapták. A Szovjetunió képviselői az értekezleten elvállalták, hogy az elfogadott fogalmak meghatározásait is elkészítik. Jelenleg ezen dolgoznak. Ha elkészülnek, sor kerül majd a meghatározások tervezetének közös megvitatására. A meghatározásokban való megegyezés után a vállalkozásban részt vevő országok levéltári igazgatóságainak kell majd a fogalmaknak az illető ország nyelvén legmegfelelőbb kifejezéseit, terminusait meghatározniok. Végül közösen kell majd dönteni a szótár megjelentetésének kérdéseiről.